Adat vagy aggálytalan követelés a ténytanúsítványban szereplő szám? „Meglepő” dolgok derülnek ki folyamatosan a bankok deviza alapú hitelezéséről!

Íme a soron következő!

Ha a törvénytelenül megnövekedett törlesztő részletek miatt bajba jutott a polgár könnyen eljuthat oda, hogy a bank felmondja a szerződést és megindítja a végrehajtást!

Ingatlan fedezetű deviza alapú hitel esetén az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog alapján könnyen elveszthető az ingatlan! Akár még tartozás is maradhat!

Nem nagy ügy neki, mármint a banknak!

Előveszi a bank a saját nyilvántartását a polgár hitelszámlájáról, ami mutat egy összeget (adatot)! Hozzáadja a járulékos költségeit és elballag ezzel az adattal (összeggel), egy köz-jegyzőhöz.

Megmutatja ezt a nyilvántartást és az összeget és egy ténytanúsítvány kiállításával a bank által kimutatott összeg, adat, máris „hiteles közokirattal tanúsított követelés” lett! A Közjegyző által hiteles közokiratba foglalt (ténytanúsítvány) követelése a banknak!

Ezzel a ténytanúsítvánnyal elballag a bank a kölcsönszerződést okiratba foglaló közjegyzőhöz, aki már teljes lelki nyugalommal záradékol a végrehajtás megindításához!

Indulhat a végrehajtási eljárás!

Ugye milyen egyszerű? A módszer a törvényesség megkerülésére és a felelősség elhárítására lett kitalálva!

Igaz! Változó módon, de bele foglalták és aláírtuk a szerződésben/okiratban lévő azt a kitételt is, hogy a bank egyoldalúan megállapított követelése a közjegyző végrehajtási záradéka alapján végrehajtható. De nem ez az egyetlen, ami jogsértő a szerződésben és aláírtuk! Pontosabban: vagy aláírtuk, vagy nem jutottunk kölcsönhöz!

Sőt: a közjegyző mindent aggálytalannak tartva Okiratba foglalta a szerződést! Úgy foglalta Okiratba, hogy például a szerződés részévé tett Általános Szerződési Feltételeket nem is Ő készítette! Nyilván a bank! Pedig a Polgári perrendtartás 195 szakasza szerint a csak az minősül közokiratnak, amit ügykörön belül és előírt alakszerűséggel a közjegyző készít!

A közjegyzői okirat a közjegyző által az 1991. évi XLI. törvényben (Ktv) előírt alakszerűségek megtartásával elkészített okirat.

E törvény 121. §-a szerint: „A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.”

Vajon - tekintettel például a bíróságon folyó perekre, a már jogerős bírósági ítéletekre, a kialakult szociális katasztrófa helyzetre, – érzik-e, de legfőképpen értik - e már a közjegyzők, hogy valami nagyon nincs rendben? Értik-e vajon a szerepüket e helyzet kialakulásában?

Még mindig nincs aggályuk?

Nézünk meg, mit is kell, hogy tudjon a közjegyző!

Tisztában kell legyen vele a közjegyző, hogy a törvény által meghatározott hatáskörében eljárva e tevékenységét hatóságként végzi.

A közjegyző által végzett igazságszolgáltatói tevékenység megelőző igazságszolgáltatásnak tekintendő. Eltérően a bíróság által végzett igazságszolgáltatói tevékenységtől, amely orvosló, tehát a kialakult jogvitákat elbíráló igazságszolgáltatás.

A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez, eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható, az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.

A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

Az okirat előkészítés kiemelkedően fontos eleme az azt megelőző tanácsadás és a jogviszony alapos vizsgálata. Ez utóbbi esetben a közjegyző feladata abban áll, hogy a felek által felvázolt, vagy akár a készen rendelkezésre bocsátott szerződést a lehetséges szerződés-szegések oldaláról, a fenti törvényi rendelkezések prizmáján átszűrje és ehhez képest az okiratot olyan kötelezettség - vállalásokkal és ezekhez kapcsolódó rendelkezésekkel szerkessze meg, amelyek az okiratot "végrehajtható" okirattá teszik.

Így egy megfelelően elkészített közjegyzői okirat már a szerződéskötés pillanatában, vagy legalábbis még a szerződés teljesítésének megkezdése előtt gyakorlatilag egy jogerős, végrehajtható ítélet viszonyait hozza létre a szerződő felek között, a perek lefolyása is gyorsabbá válik.

A közjegyző a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.

Felmerülnek a kérdések:

1/ Az okirat előkészítést megelőző tanácsadás és a jogviszony alapos vizsgálata bizonyíthatóan megtörtént a közjegyző által?

2/ A szerződést a lehetséges szerződésszegések(!) oldaláról, a törvényi rendelkezések prizmáján átszűrte a közjegyző, mégpedig bizonyíthatóan?

3/ Feladatát az esélyegyenlőségének biztosításával tette a közjegyző? Részrehajlás nélkül járt el? Mivel bizonyítja?

4/ Aggálytalannak tekinti még mindig a közjegyző a banki nyilvántartások adatát, mely alapot teremthet a végrehajtás megindításához? Tekintettel az OTP Bank NyRt-re vonatkozó jogerős bírósági ítélet ismeretében is? Melyik jogszabály biztosítja ezt a korlátlan aggálytalanságot??

5/ A közjegyző végrehajtási záradékolása elleni, a Bírósághoz címzett, a közjegyzőnél benyújtandó fellebbezést ún. nem peres eljárásban kell a bíróságra továbbítania a közjegyzőnek! Miért nem tájékoztatták erről a feleket az okiratban?

Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

Minden bizonnyal egyetlen aggályt nem látott egyetlen közjegyző sem, amikor az okiratot szerkesztette, hiszen az okiratban nem került feltüntetésre!

Nem láttak akkor sem egyetlen aggályt sem, amikor a ténytanúsítványról, vagy a végrehajtási záradékolásról volt szó a bank által egyoldalúan megállapított „követelés” végrehajtása érdekében! És nem látnak ilyet még ma sem!

Nem kellene már a szemüket kinyitni végre? Nem kellene esetleg elkezdeni gondolkodniuk? i Vétkesek közt cinkos, aki néma!

Forrás: hitelesmagyar.com

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 47 837 174 megtekintés

Videó: 27 308 551 megtekintés

Látogatók

Összesen5113246

Jelenleg az oldalon

9
Online

Interreg CE1013 REFREsh