A Pécsi Ügyvédi Kamara indított fegyelmi eljárást dr. Léhmann György ellen. Az etikai vizsgálatot a közjegyzői kamara kezdeményezte, mert a siófoki ügyvéd azt mondta a tévében, hogy a közjegyzőket is felelősség terheli a devizahitelekhez kapcsolódó egyoldalú végrehajtási záradékok miatt. Erről is kérdeztük.

– Önnek, valamely családtagjának van, vagy volt devizahitele?

– Nem.

– Akkor miért vette a vállára a devizahitelesek ügyét?

– Ha a közéletben olyannyira elharapózik a korrupció – amelyen közéleti erkölcstelenséget értek –, ahogy nálunk tapasztalható, akkor megnő a független humán értelmiség szerepe. Szerintem a közéleti erkölcstelenség az oka annak is, hogy oly bátrak voltak a bankok, hogy nálunk (szemben például Ausztriával) olyan szerződéseket kötöttek, amelyeknél az ügyfélnek fogalma sincs arról, hogy a futamidő végére mennyit fizet vissza. Ha rendben mennének a dolgok nálunk, nekem e kérdésben nem lehetne szerepem. Ráadásul úgy gondolom, hogy azért, mert én ingyen tanulhattam, tartozom a társadalomnak azzal, hogy visszaadok nekik, s a devizahitelesek problémája súlyos társadalmi probléma, 2004 és 2010 közt 100 ezer hitelszerződést kötöttek hazánkban. A harmadik ok az, ha súlyos törvénytelenséget tapasztalok, az ellen felemelem a szavam.

– Mit ért azon, hogy nálunk nem mennek jól a dolgok?

– Már nem csak én állítom, hanem egy, a Kúrián belül működő bírói csoport is, hogy tisztességtelen, törvénytelen szerződéseket kötöttek a bankok a devizahitelesekkel. Mindemellett nem tudok arról, hogy, mondjuk, akármelyik ügyészség, vagy a PSZÁF e törvénytelen gyakorlat ellen érdemben fellépett volna.

– Mi volt ön szerint törvénytelen a banki hitelszerződésekben?

– Egyebek mellett az, amit egy 1993-as uniós irányelvre is hivatkozva idén tavasszal az Európa Bíróság is kimondott, hogy a fogyasztói típusú szerződések (ilyen a hitelszerződés) egyoldalú módosításának feltételeit világosan, egyértelműen rögzíteni kell, és biztosítani kell erre az esetre vonatkozóan a szerződőnek a felmondás jogát. Egyoldalú módosítás minden olyan eset, amikor a bank megemeli a törlesztőrészletet.

– Vagyis magát azt a gyakorlatot, hogy emelkedik a törlesztőrészlet, nem támadja?

– Erről szó sincs, de azt el kell mondani, hogy fogalmunk sincs, a bankok mi alapján emeltek, elvileg és a szerződések szerint ugyanis a törlesztőrészletek változását az adott deviza és a forint árfolyama, illetve az adott devizára vonatkozó kamat határozza meg. Ehhez képest nálunk akkor, amikor 20 százalékkal emelkedett a forinthoz képest a svájci frank árfolyama, a bankok, ráadásul nagyjából egységesen, 30 százalékkal drágították a törlesztőket. Úgy, hogy akkor a tizedére csökkent a svájci alapkamat, 2-ről 0,2 százalékra.

– Ön ellen a közjegyzői kamara elnöke kezdeményezett etikai, fegyelmi eljárás lefolytatását, mert azt mondta egy tévéműsorban, hogy a közjegyzőket is felelősség terheli a devizahitelekhez kapcsolódó egyoldalú végrehajtási záradékok miatt. Mit vétettek a közjegyzők?

– Nem minden közjegyzőről beszélek, csak azokról, akik úgy írták alá a bankok által eléjük tett, elmaradt törlesztőrészletek miatti tartozásokról szóló belső okiratokat és ténytanúsítványokat (amelyek után indulhat el a végrehajtási eljárás), hogy tudták, az adósok erről, mit sem tudnak, így nem állt módjukban védekezni, amihez viszont joguk van. És azok a közjegyzők is vétettek, és emiatt felelősség terheli őket, akik a bankok által eléjük tett szerződési mintapéldányokat egy az egyben aláírták, lepecsételték, ahelyett, hogy azt mondták volna, nem hitelesítjük a törvénytelen szerződéseket. Ez amiatt is fontos, mert az egyszerű emberek láthatták e szerződéseken az állami címert, ami növelte bizalmukat, csitíthatta gyanakvásukat.

– Ön szerint a hitelesek, akik annak idején felnőttként aláírták a szerződéseket, nem felelősek azért, hogy most ekkora bajban vannak?

– Érzelmi alapon közelítem meg a kérdést, így határozottan azt mondhatom, hogy nem. Ha nem így tennék, akkor is érdemes megjegyezni három dolgot. Azt, milyen tájékoztatást kaptak ezek az emberek, mennyire lehetett azt sejteni, hogy így elszállnak a törlesztőrészletek, illetve hogy a bankok milliárdokat költenek hiteltermékeik reklámozására, dömpingszerűen kapjuk azokat az információkat, hogy milyen jó dolog hitelt felvenni, milyen nagy szükségünk van rá, és milyen könnyű is azt visszafizetni.

– Mennyi devizahiteles ügyfele van?

– Nagyjából négyszáz.

– Ennyi ügyfélből egy ideig azért megélhet egy ügyvéd.

– Feltéve, ha pénzt kap érte. Én csak az ügyekkel kapcsolatos levelezési költségekre kérek pénzt, egységesen háromezer forintot, bízom abban, hogy ebből nagyjából kijövök majd. Úgy vélem, vannak olyan ügyek, és ezek most azok az ügyek, amelyeknél az ügyvédeknek le kell mondaniuk munkadíjukról is.

Forrás: bama.hu

Előremutatás:

A most lefolytatott megbeszélésen a háromtagú fegyelmi bizottság nem foglalt állást, de a "kihallgatást" későbbi időpontban folytatja.

dr. Léhmann György elmondása szerint ez a vizsgálat valószínűsíthetően valamiféle "ejnye-bejnyével" fog végződni, amit Ő természetesen fellebezni fog, mert, ha elfogadná a fegyelmi bizottság határozatát, akkor elismerné jogosságát az ítéletnek.

dr. Léhmann szerint ez után fog az ügy másodfokra kerülni.

A másodfokú Országos Ügyvédi Kamara "sajnos" több belső embere a bankok vezető érdekeltségi körének kiszolgálója, pl.:banki bizottsági tag, jogtanácsos, külső szakértő...

Ezért dr. Léhmann György joggal feltételezheti, hogy a tulajdonképpen az ellene eljáró vezetőség nem fog számára semmilyen körülmények között felmentő ítéletet hozni, mert több ponton összefonódottak a mai magyar pénzügyi oligarchiával.

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3448199

Jelenleg az oldalon

10
Online