Pert nyert a bankja ellen egy devizahiteles első fokon: a Debreceni Törvényszék pénteki ítélete szerint a pénzintézet „elhallgatta” a kamat egy részét, önkényesen és kontroll nélkül módosította a szerződést, valamint jogtalanul tett többletterheket az adósra. Nem egyedülálló esetről van szó, hiszen nemrég a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság hozott precedensértékű döntést egy devizakölcsön ügyében, mely végén az „ügyfél” örülhetett.

Tatár Tímea ismertetése szerint a felperes 2008-ban kötött devizaalapú lízingszerződést egy debreceni ingatlanra az egyik piacvezető pénzintézetnél, 25 éves futamidőre. A dokumentumban kizárólag egy 5,3 százalékos „kamatfelár” volt feltüntetve, a felperes pedig abban a hiszemben kötötte meg a szerződést, hogy ennyi kamatot kell fizetnie. A bank üzletszabályzatában viszont a kamatnak egy „kamatbázis” elnevezésű része is rögzítve van. A bank később egy alkalommal egyoldalúan módosította a szerződést, így a megváltozott terhek miatt nagyságrendekkel megnőtt a felperes havi törlesztőrészlete, amit már nem tudott rendszeresen fizetni. 2010-ben ezért a pénzintézet felmondta a szerződést és végrehajtási eljárást kezdeményezett a kilakoltatásra, amely még mindig folyamatban van.

A Debreceni Törvényszék megállapította, hogy a szerződésben nem található olyan passzus, amelyből kiderülhetett volna, hogy a kamatfizetési kötelezettség tulajdonképpen két részből tevődik össze, és a rögzített 5,3 százalék mellett a kamatnak van egy olyan része is, amelyről a szerződés hallgat.

A részletekre nem hívták fel a figyelmet

A bíróság négy dokumentumot tanulmányozott, közte az üzletszabályzatot és a hirdetményt is, de a tényleges kamatteher mértékét még így sem lehetett kideríteni. Az „elhallgatott” kamatbázisra sehol nem hívták fel külön az ügyfél figyelmét, így a bank jogszerűen nem is kérhette volna ügyfelétől az azon alapuló többletköltségeket. A Debreceni Törvényszék érvénytelenítette azt a rendelkezést is, mely szerint a bank a kamatfelárra vonatkozóan egyoldalúan módosíthatja a szerződést.

A bíróság több szempontból is tisztességtelennek ítélte a bank magatartását. Megállapításuk szerint „tartalmilag üres” az, hogy „a pénz- és tőkepiaci változások, a refinanszírozás költségeinek változása, az ügyfél vagy a lízingügylet kockázati besorolásának változása” alapozhatja meg a szerződés egyoldalú módosítását, ez ugyanis nyitott kaput hagy a kontroll nélküli szerződésmódosítások számára.

Hátrányt jelentett az ügyfélnek

Az ítélet szerint az ügyfél kiszolgáltatott pozícióba került, a bank pedig önkényesen, kiszámíthatatlanul és érdemi kontroll nélkül módosíthatta a szerződést. A pénzintézet továbbá megszegte az objektivitás elvét is azzal, hogy saját maga dönthette el, milyen feltételek alapján módosíthatja egyoldalúan a szerződést. A bíróság kimondta azt is: nem voltak egyensúlyban a bank és az ügyfél kötelezettségei illetve jogosultságai, a szerződési kitétel a bank számára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az ügyfél számára pedig ugyanilyen mértékű hátrányt jelentett.

A feltételek nem volt átláthatók, hisz az ügyfél a szerződés megkötésekor nem láthatta előre, hogy milyen terhekre számíthat a jövőben, így az egyoldalú banki szerződésmódosítások tartalma sem volt kiszámítható és kontrollálható. A bíróság szerint a szerződés azt sem biztosította az ügyfél számára, hogy pozitív változások esetén kedvező szerződésmódosításra kerülhessen sor.

A Debreceni Törvényszék érvénytelenítette a szerződésben a többletterheket érintő passzust is. A bank ugyanis a felmerült pluszköltségeket nem háríthatja át a felperesre, így azt nem is követelheti tőle. Összesen három kifogásolt passzust mondtak ki első fokon semmisnek, tehát a szerződés 2008-as megkötésétől számítva, ezen érvénytelenített rendelkezések alapján a bank semmit nem követelhet a felperestől. Az ítélet nem jogerős.

Több hasonló eset is volt

A Lánchíd Rádió számolt be róla elsőként, hogy a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság precedensértékű döntést hozott egy devizakölcsön ügyében, mely végén az „ügyfél” örülhetett. Az ítélet szerint 46 millió forintos banki követelés azért nem áll meg, mert a teljes devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelen. Dr. Czirmes György, az alperest képviselő ügyvéd a Lánchíd Rádióban kifejtette: egyre gyakrabban születnek ilyen döntések, amikor már magáról a végrehajtásról van szó.

Pereskednek a devizahitelesek

A Magyar Nemzet április elején arról írt, hogy újabb pertársaság támadja meg a bíróságon az AXA Bank szerződéseit. A második csoport több mint száz adósból áll, és a hiteleik összege meghaladja a négyszázmillió forintot. Az első társaság pere jelenleg is zajlik. Március végén az OTP ellen nyert nem jogerősen pert egy devizahiteles a Szegedi Törvényszéken. A részítéletben a bíróság érvénytelenítette a bank szerződésének azt a pontját, amely a frankalapú jelzáloghitelek kamatának egyoldalú módosítására ad lehetőséget.

Ismert, február 27-én kezdődtek meg a tárgyalások a devizahitelesek problémájának rendezéséről a Magyar Bankszövetség, a devizahiteleseket képviselő szakértők és a pénzügyi jogok biztosának részvételével. Majd a háromoldalú szakmai tárgyalás március 5-ei fordulóját a Magyar Bankszövetség kérésére elhalasztották. Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa korábban azt mondta, bízik abban, hogy őszre az egész eljárás lezajlik.

Forrás: mno.hu

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3186645

Jelenleg az oldalon

12
Online