Egy új vizsgálat szerint a Bitcoint és társainak bányászata legalább annyi energiát emészt fel, mint a platináé, és sokkal többet, mint a réz vagy az arany hagyományos kitermelése.

A digitális pénzek ennek megfelelően az éghajlatváltozás mérséklésében sem segítenek, hiszen előállításuk során rengeteg szén-dioxid kerül a légkörbe. És mivel a piaci előrejelzések alapján a virtuális valuták egyre népszerűbbek lesznek a következő években, az energiaigény is növekedni fog.

A kriptovaluták bányászata során a bányászok gyakorlatilag korábbi tranzakciók jóváhagyásában vesznek részt, miközben egy bonyolult matematikai feladványt is meg kell oldaniuk munkájuk igazolásaként. A sikeres bányászok aztán kriptopénzt kapnak fizetségül munkájukért.

Max Karuse amerikai kutató két évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a kriptovalutákkal. Ahogy sokan, először azért kezdett érdeklődni a virtuális pénzek iránt, hogy megtudja, milyen feltételekkel lehetne bekapcsolódni a bányászatba. A környezetmérnök rövidesen rájött, hogy a jövedelmezőség szempontjából ebben az esetben kulcskérdés lesz a felhasznált energia mennyisége, ugyanis ha kriptobányászatba kezd, többször annyi energiát kell felhasználnia, mint amennyit saját háztartása ekkoriban felemésztett.

Hogy részletesen felmérje a kriptovaluták bányászatának energiaigényét, Krause a négy legnagyobb kriptovaluta-hálózat hozzáférhető adatait és bányászati hardverigényét elemezte. A Bitcoin, az Ethereum, a Litecoin és a Monero kapcsán megvizsgálta, hogy egy-egy számítás mennyi energiába kerül, és hogy ezekből másodpercenként hány darab történt meg az egyes hálózatokban 2016 eleje és 2018 közepe között. (A Bitcoin-hálózat esetében másodpercenként nagyjából 50x1018-on számításról beszélhetünk.)

Krause eredményei szerint a kriptovaluták bányászata során 7–17 megajoule energiába kerül egy dollárnak megfelelő digitális pénz validálása. És a Bitcoin bányászata majdnem kétszer annyiba kerül, mint azonos értékű réz és arany, illetve legalább annyiba, mint azonos értékű platina és ritkaföldfém hagyományos kitermelése.

Krause tanulmánya csak egyike az elmúlt időszaban megjelent számos munkának, amelyek mind azt támasztják alá, hogy a kriptovaluta-hálózatok rendkívül energiaigényesek. Egy korábbi vizsgálat például arra a következtetésre jutott, hogy a Bitcoin évente nagyjából annyi energiát emészt fel, mint Írország éves energiafelhasználása. És mivel ez az energia döntően nem megújuló forrásokból származik, Krause számításai szerint a hálózatok a vizsgált két és fél év során nagyjából 16,5 millió tonna szén-dioxiddal járultak hozzá az üvegházhatású gáz légköri szintjéhez.

A szakértő a komoly környezeti hatás ellenére is úgy gondolja, hogy a kriptovalutáknak van jövője. Fontosnak tartja azonban azt is, hogy a felhasználók maximálisan tudatában legyenek az új technológia minden következményének.

Forrás: ipon.hu / blogs.discovermagazine.com / nature.com

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3174833

Jelenleg az oldalon

5
Online