A közösségi portálok felhasználóinak védelmét célzó javaslatot fogadott el és terjesztett a törvényhozás elé a német kormány. A több szakmai szervezet és az ellenzék által bírált tervezet alapján a portálok üzemeltetői akár 50 millió euró (15,5 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem távolítják el a jogsértő tartalmakat.

A jogsértő, büntetendő "uszításnak éppen úgy nem lehet helye a közösségi portálokon, mint az utcán" - emelte ki a kormányülés után a tervezet előkészítését irányító igazságügyi miniszter, Heiko Maas. Az új szabályozás nem új jogokat hoz létre, hanem a felhasználók jelenlegi jogainak hatékonyabb érvényesítését szolgálja. "Tartozunk ezzel a gyűlöletbűnözés áldozatainak" - húzta alá a szociáldemokrata (SPD) politikus. A gyűlölködő bejegyzések és személyiségi jogokat sértő, lejárató álhírek visszaszorítását célzó javaslat szerint a portálok üzemeltetőinek könnyen és közvetlenül elérhető panaszkezelő szolgálatot kell működtetniük, és a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölniük vagy elérhetetlenné kell tenniük a jogsértő tartalmakat, a "nyilvánvalóan jogsértő tartalmakat" pedig 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni.

A portálok üzemeltetői kötelesek megválaszolni a panaszokat és indokolni döntésüket. Negyedéves jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról. Amennyiben nem tesznek eleget kötelességeiknek, 50 millió euróig terjedő pénzbírságot kaphatnak. A digitális gazdaság egyik vezető németországi érdekvédelmi szervezete, a Bitkom szerint a törvénytervezet rossz, mert azt sugallja, hogy egyszerű szabályozási eszközökkel megoldható egy súlyos társadalmi probléma, a gyűlöletbeszéd, ráadásul elhamarkodott munka, ami megengedhetetlen egy ennyire fontos ügyben.

A többi között a német újságírók szövetsége (DJV) is bírálta a javaslatot, álláspontja szerint a szándék jó, a megvalósítás viszont rossz, a többi között azért, mert médiavállalkozások is használják a közösségi portálokat tartalmaik terjesztésére, így a törvény hatálya ezekre a szellemi termékekre is kiterjed, vagyis az újságírói szakmai felelősség a tartalmak szakértő előállítóitól átkerül a portálok nem szakmabeli üzemeltetőihez.

Az ellenzéki Zöldek egyik vezető politikusa, Renate Künast korábbi fogyasztóvédelmi miniszter szerint a törvény veszélyezteti a véleményszabadságot, mert egyetlen következménye az lesz, hogy a portálok üzemeltetői fék nélkül törlik majd a tartalmakat. A szintén ellenzéki - parlamenten kívüli - liberális FDP szerint a kormány javaslata "színtiszta populizmus", valódi megoldást pedig a hatályos jogszabályok következetes érvényesítése jelenti, amihez létszámfejlesztésre van szükség az igazságszolgáltatásban. Az SPD-vel kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségben sem mindenki teljesen elégedett a javaslattal. Dorothee Bär CSU-s Bundestag-képviselő szerint például pontosításra szorul a "nyilvánvalóan jogsértő tartalom" fogalma.

Heiko Maas a bírálatokra reagálva kiemelte, hogy legvégső esetben a bíróságok döntenek arról, jogsértő-e egy bepanaszolt bejegyzés vagy hír, a gond pedig nem az, hogy az üzemeltetők túl sok mindent törölnek, hanem az, hogy túl keveset. Egy kormányzati kimutatás szerint a Twitter a bepanaszolt jogsértő tartalmak mindössze 1 százalékát törli, és a Facebooknál is viszonylag alacsony, 39 százalékos ez az arány. A legjobb mutatója a YouTube-nak van, a videómegosztó portál üzemeltetője 10 esetből 9-szer eltávolítja a kifogásolt jogsértő tartalmat kínálatából.

Az interneten mutatkozó álhírterjesztés, lejáratás és gyűlölködés hónapok óta a német belpolitika egyik fontos témája. Angela Merkel kancellár tavaly november végén a Bundestagban egy beszédében kiemelte, hogy az internet és a digitalizáció révén a véleményformálás teljesen másként történik, mint 25 éve, egyre nagyobb szerepe van az olyan kevéssé ellenőrzött vagy szándékosan hamis tartalmaknak, amelyeket nem a szakmai szabályok keretei között működő újságírás hoz létre. A politikának meg kell tanulnia kezelni a többi között az álhírportálok és a manipulációra kifejlesztett, algoritmusok által vezérelt "véleményerősítő" eljárások és "trollok" révén kialakult új környezetet, és szükség esetén szabályoznia is kell - fejtette ki Angela Merkel, hangsúlyozva a gyűlölködéssel szembeni fellépés fontosságát.

A Facebook a berlini vezetés nyomására az év elején álhírszűrő eljárást kidolgozását kezdte meg a portál német nyelvű tartalmának gondozására. A portál üzemeltetője a Correctiv nevű nonprofit tényfeltáró újságíró munkaközösséggel együttműködve vezet be álhírszűrű eljárást. A tervek szerint a Correctiv munkatársai - akik munkájukért nem kapnak pénzt a Facebooktól - megvizsgálják a portál felhasználói által álhírként megjelölt tartalmat - bejegyzést, megosztott cikket -, és ha valótlanságot tapasztalnak, akkor egy figyelmeztetést fűznek hozzá.

Forrás: MTI

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

NMHH Médiatanács

Baranya Televízió

Komló és Térsége Televízió

MTI hírfelhasználó

 

Map

free counters