Jóval nagyobb eséllyel kavarodnak bele a bálnák halászhálókba, mint azt eddig vélték - állapította meg egy új vizsgálat.

A kanadai Szent Lőrinc-öbölben, az állatok nyári táplálkozási helyén a kék bálnák mintegy 60 százaléka kerül kapcsolatba halászhálókkal és kötelekkel - állapították meg kutatók drónok segítségével az állatok sérüléseiről készített felvételek alapján.       

A bálnák megfulladhatnak vagy éhen halhatnak, ha fennakadtak a halászok eszközeiben.       

Korábbi becslések szerint évente 300 ezer bálna és delfin pusztul el, miután a más fajok kifogására kivetett hálók vagy egyéb eszközök megsebezték - írja a bbc.com.  

A skóciai St. Andrews Egyetem szakértői azonban kétségbe vonták ezeket a becsléseket. A Szent Lőrinc-öbölben végzett vizsgálataik szerint a kék bálnák 60 százaléka, a barázdásbálnák mintegy fele beleakad egy hálóba élete során.  

Több adatra van szükség a kockázat mértékének megállapításához, hiszen a hálókba akadásból okozta elhullás hozzájárulhat a populációk csökkenéséhez.  

"Az eredmények alapján felül kell vizsgálni az állományok javulását célzó terveket és stratégiákat, a halászat ugyanis eddig nem szerepelt a jelentős veszélyt jelentő tényezők listáján e két faj esetében" - mondta Christian Ramp, a St. Andrews Egyetem munkatársa.  

A simabálnák és a hosszúszárnyú bálnák esetében az egyedek 60-80 százaléka keveredik bele halászhálóba élete során.       

A nagyobb bálnákról, mint a kékbálna és a barázdásbálna, korábban úgy vélték, hogy ez csupán 10-ből egy állatnál fordul elő, mivel erősebbek, valamint a partoktól és a halászflottáktól távolabb élnek.    

A szakértők eredményeiket az Endangered Species Research című tudományos folyóiratban mutatták be.  

A bálnák életét rengeteg emberi tevékenységből eredő tényező veszélyezteti, mint például a műanyagszennyezés, az élőhelyek elvesztése, a vadászat, a klímaváltozás és a hajókkal való összeütközések.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 75 076 564 megtekintés

Videó: 48 305 238 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen6921306

Jelenleg az oldalon

2
Online

Interreg CE1013 REFREsh