A klímakatasztrófa veszélye véget vet a nemzeti szuverenitás közel négyszáz éves fogalmának, például azért, mert olyan kiforgatott helyzetekhez vezethet, amelyekben egyes országok bár nem éri támadás őket, mégis önvédelemből támadhatnak meg másokat. A hivatkozás az ecoöngyilkosság megelőzése lehet.

Ahogy a Föld bolygó országai szembekerülnek a globális felmelegedés veszélyével a nemzetközi kapcsolatok át fognak alakulni ahhoz képest, ahogy azokhoz az elmúlt közel négyszáz évben hozzászoktunk – írja Andreas Kluth, a Bloomberg publicistája. A változás elkerülhetetlen, sőt vélhetően szükséges, ám új konfliktusokhoz, ezen belül háborúkhoz és szenvedéshez vezethet.

A 17. századi harmincéves európai háborút lezáró vesztfáliai béke alkotta meg a nemzeti szuverenitás fogalmát, amely azóta békeidőben és háborúban egyaránt a nemzetközi kapcsolatok alapja.

Az alapelv szerint - amely bekerült az ENSZ alapokmányába is - külső országoknak nincs joguk beavatkozni olyan ügyekbe, amelyek bármely állam belső jogrendje alá tartoznak. Ezt az elvet az 1618-tól 1648-ig tartó vérontás alapozta meg – Magyarország ez idő tájban három részre szakítva vergődött –, amelyben a különböző hatalmak lényegében kényük-kedvük szerint beavatkozva más országok ügyeibe keresztül-kasul háborúztak Európában. Közép-Európa lakosságának harmada odaveszett a vérengzésben.

A szuverenitás elvének lefektetésétől persze senki nem várta, hogy véget vet a háborúknak, végül is a nemzeti érdekeiket követő elitek és kormányok eljuthattak odáig, hogy vitáikat katonai erővel próbálják nyugvó pontra juttatni, de legalább azt ígérte, hogy a parttalan, lezárhatatlan vérontásnak véget lehet vetni. Emellett a megtámadott országok nemzetközileg elismert, egységes hivatkozási alapot kaptak ahhoz, hogy segítséget kérjenek másoktól függetlenségük helyre állításához.

Nem korlátlan

Az alapelv sosem volt korlátlan, elsősorban humanitárius okokból merült fel a felülírás lehetősége olyan kormányokkal szemben, amelyek saját népük ellen fordulnak, például népirtást követnek el. A globális felmelegedés veszélye azonban sokkal kézzel foghatóbb indokot teremt a nemzeti szuverenitás megkérdőjelezésére. Akárhol kerül ugyanis a levegőbe például a szén-dioxid, hozzájárul a klímaváltozáshoz, ami a világ minden részét veszélyezteti.

Steward Patrick, a Council on Foreign Relations kutatóintézet szakértője ennek alapján odáig megy, hogy azt állítja: a szuverenitás elve tarthatatlan. Ennek a változásnak az egyik jele volt Jair Bolsonaro brazil és Emmanuel Macron francia államfő vitája 2019-ben, amikor az előbbi kormánya nem sokat tett a brazíliai őserdőket pusztító erdőtüzek ellen. Macron sokak nevében ecoöngyilkossággal vádolta a brazil vezetést, mire megkapta, hogy gyarmatosító módjára akar újra beleszólni egy Európán kívüli ország dolgába.

Lőni kéne?

A kérdés alapja a nemzeti szuverenitás. Az esőerdő, amit a hozzá hasonló őserdőkkel együtt a világ tüdejének tartanak, Brazíliában van, ám hogy mi történik vele, az nem brazil belügy. Egy elképzelt forgatókönyv szerint mi lenne, ha az országok egy csoportja Franciaország vezetésével úgy döntene, hogy átveszi Brazília vezetését, hogy megelőzze az ecoöngyilkosságot. (Szerencsére az ENSZ novemberi COP26 tanácskozásának egyik vállalása, hogy tíz éven belül befejezik az erdőirtásokat.)

És ez csak egy példa, hiszen háborús ok lehet az ivóvízért folyó harc, amely az egyik országból a másikba jut vagy nem jut el, vagy a termőföldek eltűnése szintén a vízhiány miatt, vagy a tömeges migráció, amit okozhat az elsivatagosodás, ám célszerűnek látszódhat a bevándorlókat a célországok határaitól messze távol tartani, akár erővel is.

Független szuverenitásszervezet?

Az USA National Intelligence Council agytrösztjében még azt a lehetőséget is mérlegelik, hogy mi lenne, ha egy ország valamilyen anyagot a levegőbe juttatna abból a célból, hogy csökkentse a nap besugárzását, s ezzel a felszíni hőmérsékletet (hasonlóan a vulkánkitörésekkel a légkörbe jutó hamuhoz), ám ez a manőver máshol megváltoztatná az időjárást, veszélyeztetve az ott élők megélhetését? Kinek a szuverén hatalmában állna egy ilyen esetben beavatkozni?

Az ilyen helyzetek megelőzésére talán jó lenne felállítani egy nemzetközi szabályalkotó szervezetet, amilyen a Kereskedelmi Világszervezet, amelynek feladata szabadkereskedelem keretinek meghatározása, bár a tevékenysége nem nevezhető egyértelműen sikersztorinak.

Forrás: napi.hu / bloomberg.com

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 55 267 077 megtekintés

Videó: 32 777 137 megtekintés

Látogatók

Összesen5526015

Jelenleg az oldalon

2
Online

Interreg CE1013 REFREsh