A dollártartalékrendszer az indiai-orosz devizaügyletek miatt törhet össze a nyugati szankciók és az ukrán-orosz-háború árnyékában.

A háború alapvetően megváltoztathatja a globális gazdasági és geopolitikai rendet, amennyiben az energiakereskedelem eltolódik, az ellátási láncok átrendeződnek, a fizetési hálózatok széttöredeznek, és az országok újragondolják a tartalékvaluta-tartásokat.

Oroszország és India március 25-én apró, de fontos lépést tett a dollármentes kereskedelemfinanszírozás és befektetés felé, amikor az Indiai Központi Bank engedélyezte Oroszországnak, hogy az Indiának történő fegyvereladásból származó bevételt helyi valutában kibocsátott vállalati kötvényekbe fektesse. A lépés inkább szimbolikus, mert az orosz állam számlája az indiai jegybanknál kicsi, a bejelentett egyenleg 262 millió dollár (közel 89 milliárd forint), de a várható előnyök mindkét ország számára óriásiak: India helyi valutában fog fizetni az egyik legfontosabb importcikkéért, nevezetesen az orosz fegyverekért, Oroszország pedig egy szankcióktól védett pénzügyi piacon fekteti be a bevételt.

A dollártartalékrendszeren ezzel meg is jelent az első repedés: a világban eddig nagyhatalmak nem merték lerázni magukról ezt az elszámolási rendszert, de most a nyugati szankciók miatt Oroszország kénytelen nagy partnereket találni magának arra, hogy fizetőképes vevő legyen. Valamint, hogy pótolja az ukrajnai háború miatt zárolt devizatartalékokat. Az Egyesült Államok, az Európai Unió  és Japán lefoglalta az orosz központi banki tartalékokat, valamint gazdag orosz állampolgárok vagyonát, miután Moszkva csapatai február végén megszállták Ukrajnát. A teljes orosz devizatartalék 630 milliárdjából így 320 milliárd dollár veszett oda.

Ez egy újabb apró, de jelzésértékű repedés az amerikai dollár tartalékrendszeren, hogy Szaúd-Arábia állítólag renminbit fog elfogadni a Kínába, a legnagyobb vásárlójába irányuló olajszállítások kifizetésekor. Ez viszont azt jelenti, hogy a szaúdi királyság tartalékai jelentős részét kínai valutában fogja tartani, esetleg egy olyan megállapodás keretében, mint az indiai-orosz egyezség a fegyvereladásokból származó bevételek újrabefektetéséről - írja az Asia Times.

Oroszország eközben a "barátságtalan" országokba irányuló gázszállításokért saját valutájában követeli a fizetést, így az európai gázvásárlók kénytelenek rubelt vásárolni a szabadpiacon. A rubel a március 8-i 140 rubel/dollár mélypontról március 25-re 100 rubel/dollár szintre emelkedett. De ettől még a rubeles elszámolás nem vonzó, az EU teljesen ki is zárja a lehetőségét, hogy az orosz fizetőeszközzel egyenlítse ki a számláit.

Azzal, hogy Oroszország elfogadja a rubelben történő fizetést, gyakorlatilag kivonja a saját valutájának egy részét a forgalomból, ami fenntartja a rubel árfolyamát és elnyomja a valuta leértékelődéséből eredő inflációs nyomást. A Goldman Sachs közgazdásza, Clemens Grafe szerint az orosz gazdasággal szembeni szankciók idén 10 százalékos visszaesést fognak okozni, amit 2023-ban és 2024-ben 3-4 százalékos növekedés követhet. A napi 1,1 milliárd dollárra becsült olaj- és gázértékesítéssel Oroszország folyó fizetési mérlegének többlete idén valószínűleg 200 milliárd dollár lesz, ami valamivel magasabb, mint a 2021 negyedik negyedévében elért 165 milliárd dolláros éves többlet.

A Nemzetközi Valutaalap, a nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyet 1944-ben hoztak létre, hogy a világ valutáit egy kombinált arany- és dollárszabvány alapján kezelje, aggódik. A sztenderd arany része 1971-ben tűnt el, amikor az Egyesült Államok egyoldalúan megszüntette folyó fizetési mérleghiányának aranyátutalásokkal történő kiegyenlítését. A dollár központi szerepe azonban 1974-ben megerősödött, amikor Szaúd-Arábia és más öböl menti olajtermelők beleegyeztek, hogy az amerikai biztonsági garanciákért cserébe az olajkereskedelem továbbra is dollárban folyik.

Mindez megváltozhat - írta az IMF március 15-én a honlapján: "A háború alapvetően megváltoztathatja a globális gazdasági és geopolitikai rendet, amennyiben az energiakereskedelem eltolódik, az ellátási láncok átrendeződnek, a fizetési hálózatok széttöredeznek, és az országok újragondolják a tartalékvaluta-tartásokat".

A dollár központi tartalék szerepével kapcsolatos kételyek egyik jele az arany árának emelkedése. Az arany jellemzően szorosan együtt mozog az inflációval védett kincstári értékpapírok (TIPS) hozamával, amelyek ugyanezt a funkciót töltik be. Mindkettő egy váratlan inflációs sokk és a valuta leértékelődése ellen nyújt fedezetet. Viszont az elmúlt hónapban az arany ára függetlenítette magát a TIPS hozamától, és az inflációindexált kamatlábak emelkedésével párhuzamosan nem csökkent, hanem nőtt.

Az arany és a TIPS hozamok történelmi viszonyából ítélve a fém körülbelül 300 dollárral túlárazott. Ez geopolitikai kockázati prémiumra utal.

Viszont utalhat másra is: arra, hogy a dollárrendszeren kívül kereskedő központi bankok, például Oroszország és India, aranyat használhatnának az egyenlegek kiegyenlítésére. Ha Oroszország többet exportál Indiába, mint amennyit India exportál Oroszországba a helyi valuta megállapodás alapján a pénzt indiai eszközökbe fektetheti. Alternatív megoldásként India aranyat utalhatna Oroszországnak a különbözet kiegyenlítésére. Ez képes kimozdítani az arany árát.

A központi bankok közötti kétoldalú aranytranszfer esetében az amerikai vagy európai szankcióknak nincs jelentősége. Amerika fenyegetése a világra nézve abban a lehetőségben merül ki, hogy az Egyesült Államok nem vesz fel többé pénzt a világ többi részétől (nettó külföldi befektetési pozíciója jelenleg 14 000 milliárd dollárnyi kötelezettség), hogy a világ többi részétől vásároljon árukat, amit az USA azzal térít meg, hogy tartalékeszközöket ad el a világ többi részének.

Azzal, hogy Washington több száz milliárd dollárnyi orosz központi banki tartalékot foglalt le, megkérdőjelezte a jelenlegi pénzügyi rendszer létjogosultságát, és arra ösztönözte a világ többi részét, hogy "gondolja át a devizatartalékok tartását", ahogyan az IMF fogalmazott - írja elemzésében az Asia Times.

Forrás: napi.hu / Asia Times

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 60 634 808 megtekintés

Videó: 35 945 162 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen5714925

Jelenleg az oldalon

3
Online

Interreg CE1013 REFREsh