Szöult nem érdekli a részvétel abban a globális rakétavédelemben, amelyet Washington akar kibontakoztatni az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

Ilyen váratlan nyilatkozatok hangzottak fel Leon Panetta, a Pentagon vezetője nemrégiben tett látogatása során.

Washington - nyugati szövetségeseit követően - az ázsiaiakat is igyekszik bevonni a rendszerbe. Ez az úgynevezett ”megfékezési politika” része, amelyről Washington sehogy sem tud lemondani – állítja Vlagyiszlav Tkacsov nemzetközi sakkmester.

- A távoli 1946-ban, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén megszületett egy teljesen új geopolitikai elmélet, amelynek az volt a lényege, hogy akadályokat állítson a kommunizmus elterjedésének útjába. A félelem jogos volt: a II. világháborút követően megnőtt a Szovjetunió népszerűsége, és ideológiája nagyon vonzónak bizonyult a gyarmati országok népei számára.

Annak idején ez a teória volt az alapja az amerikaiak koreai és vietnami betörésének az 50-es években. De Washingtont napjainkban is hasonló elv vezérli – mondja Vlagyiszlav Tkacsov.

- Most hasonló féken tartási sémát alkalmaznak az eurázsiai térségben az energetikai tartalékokért és a dominálásért vívott harcban. A különbség annyi, hogy a „visszatartottak” köre kibővült: Oroszország mellett ott van most Irán és természetesen Kína. Irán esetében a muzulmán országok síita övének kialakulása rettenti meg a Nyugatot valamint közel-keleti szövetségeseit, ami a polgárháború lángjának fellobbanását vonta maga után Szíriában. Ennek a vegyes összetételű koalíciónak a tagjai különféle érdekeket képviselnek. Az Egyesült Államokat elsősorban Izrael támogatása és Kína befolyása érdekli, addig Szaúd-Arábia és Katar igyekszik biztonságossá tenni a szénhidrogének szállítását hosszú időre.

Ami pedig az ázsiai és csendes-óceáni térséget illeti, nem titok, hogy a globális rakétavédelem ázsiai szegmensének éle nem annyira Phenjan, mint inkább Kína ellen irányul, amely Washington legfőbb katonai és politikai konkurense az adott térségben.

A szakértők rámutatnak: Szöul nem csak attól tart, hogy az amerikai rakétavédelemhez való csatlakozást követően megromolhatnak kapcsolatai Kínával és Oroszországgal. Dél-Koreát a részvétel ára is elrettentheti. Egyes becslések szerint a dél-koreai kormánynak közel százmilliárd dollárt kellene a rendszerre költenie, miközben e csillagászati összeg felhasználása védelmi képességének semmilyen reális erősödésével nem járna.

Forrás: ruvr.ru

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 51 189 780 megtekintés

Videó: 30 135 003 megtekintés

Látogatók

Összesen5323864

Jelenleg az oldalon

5
Online

Interreg CE1013 REFREsh