Az Európai Bíróság elé utalta az Európai Bizottság Nagy-Britanniát, amiért a szigetország csak pótlólagos feltételek teljesítése esetén biztosítja a megfelelő szociális juttatásokat az országban élő külföldi állampolgárok számára. Az uniós jogszabályok szerint a jogszerű letelepedés után minden EU-állampolgárt ugyanazok a jogok és juttatások illetnek meg.

Az Európai Bíróságon folytatódik a 2011-ben indult kötelezettségszegési eljárás Nagy-Britannia ellen amiatt, hogy a brüsszeli vélekedések szerint a szigetország hátrányosan megkülönbözteti a területén élő külföldi állampolgárokat a szociális juttatások kapcsán. A testület az elmúlt kétéves egyeztetés után is úgy látja, hogy London nem alkalmazza a szociális ellátás egyenrangú biztosításával kapcsolatos uniós szabályokat, és nem biztosítja automatikusan a külföldi állampolgárok számára azokat a szociális juttatásokat, amikre egyébként jogosultak lennének.

Az Európai Bizottság szerint Nagy-Britannia olyan pótlólagos feltételeket támaszt a külföldi származású EU-állampolgárok számára a szociális juttatások igényléséhez, amelyekre nem lenne lehetősége.

A vonatkozó EU-irányelv szerint a tagállamoknak kötelezően biztosítaniuk kell minden olyan uniós állampolgár számára az adott országban érvényes szociális juttatásokat, aki legálisan és életvitelszerűen az országban él, függetlenül attól, hogy milyen állampolgár. A hangsúly az életvitelszerűn van, a tagországoknak pedig arra joguk is van, hogy ellenőrizzék: az adott állampolgár valóban a megadott címen él, vagy csak a juttatásokkal akar visszaélni.

A jelek szerint Nagy-Britannia nem teljesíti ezt a kötelezettséget, és a Bizottság szerint ilyen-olyan okokra hivatkozva nem ismeri el „az országban élőnek” azokat, akiket legálisan regisztrálták az országban. Jonathan Todd azt mondta, a brit hatóságok gyakran belekötnek abba, hogy az illető mióta él Nagy-Britanniában, van-e munkája, melyik családtagja keres pénzt az országban, milyen vagyontárgya van.

Példaként említi a Bizottság egy olasz állampolgár esetét, aki 2007 áprilisa és 2009 szeptembere között Nagy-Britanniában dolgozott, és fizetett adót. Majd az elbocsátása után szeretett volna új munkát találni, ezen időszakra pedig igényelt munkanélküli segélyt, amit a brit hatóságok megtagadtak tőle, mondván, hogy nincs joga Nagy-Britanniában élni.

2011-ben 42 ezer letelepedési engedélyt nyújtottak be a brit hatóságoknak külföldi állampolgárok, ennek 64 százalékát, mintegy 28 ezer kérelmet pedig el is utasítottak.

Nagy-Britannia nem is titkoltan az úgynevezett szociális turizmus fellendülésével indokolja a hatósági fellépést, azaz azzal a jelenséggel, amely szerint csak a szociális ellátás miatt telepedik le valaki egy országban, miközben nem dolgozik, és adót sem fizet. Ráadásul közeledvén a január elsejéhez, amikortól már a román és a bolgár munkavállalók is engedély nélkül dolgozhatnak majd Nagy-Britanniában, nem kizárt, hogy a britek még keményebben állnak majd hozzá a kérdéshez.

A bizottsági szóvivő szerint viszont a vélt brit jogsértés nem fékezi a szociális turizmust. A jelek szerint ráadásul Brüsszel túlzásnak is tartja az ezzel kapcsolatos brit félelmeket. Április végén, amikor négy tagország (köztük Nagy-Britannia) külügyminisztere levélben kért szigorúbb uniós szabályozást a szociális turizmus szankcionálására, Andor László EU-biztos azzal vágott vissza, hogy Brüsszel folyamatosan információkat kér Londontól a visszaélők számáról, de a szigetország nem tudja számokkal alátámasztani a hangoztatott félelmeit. A politikus akkor leszögezte: a személyek szabad áramlása nem alku tárgya.

Andor szóvivője cáfolta azt is, hogy a külföldi állampolgárok „megcsapolnák” a szociális juttatásokkal a brit államot. Brit tanulmányok alapján Jonathan Todd azt mondta, a külföldi állampolgárok jóval több adót fizetnek a brit államnak, mint amennyit szociális juttatások formájában visszakapnak.

A brit kormány ezzel szemben azt állítja, hogy a gyakorlat összhangban van az uniós jogszabályokkal. Az OpenEurope brit elemzőközpont kutatási igazgatója szerint az Európai Bizottság „kézigránátot dobott egy egyébként is parázs vitára, amely Nagy-Britannia jövőbeni uniós tagságáról szól”. Stephen Booth úgy vélte, hogy most, amikor egyébként is rendkívül alacsony az EU és a bevándorlás támogatottsága, „ez a lehető legrosszabb, amit a Bizottság tehetett”. Emiatt az intézet úgy látja, a brit kormánynak végig harcolnia kell az ügyben.

Forrás: bruxinfo.hu

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3802037

Jelenleg az oldalon

12
Online