Az EU-tagállamok közül leginkább Németországra koncentráltak az amerikai hírszerzők, de az első-számú célpont Irán volt.

Szinte minden nap új fejlemény történik az NSA-botrányban, amit a múlt héten a The Guardian robbantott ki, miután beszámolt egy titkos bírósági végzésről, amely alapján idén április 25-étől június 19-éig a Verizon Wireless mobilszolgáltatónak az összes rendszerén keresztülmenő hívás metaadatát – a beszélgetések tartalmát nem – hozzáférhetővé kell tennie az NSA számára.

Azóta kiderült, hogy az adatokat a kormányügynökségnél négy évig dolgozó, 29 éves Edward Snowden szivárogtatta ki. Az EUObserver.com nyilvánosságra hozott egy Boundless Informant névre keresztelt világtérképet, amin különböző színekkel jelölték a megfigyelt országokat - függően attól, hogy milyen intenzitású kémtevékenység folyt ott.

Az amerikaiak által legszorosabban megfigyelt ország - nem meglepő módon - Irán volt, megelőzve Pakisztánt és Jordániát. Az EU országai a térképen - az enyhe megfigyelést jelentő - zöld különböző árnyalataiban látszódnak, kivéve Németországot, ami szinte narancsszínű.

Németországban komoly indulatokat váltott ki a térkép, Angela Merkel a tervek szerint asztalhoz ül majd - a megfigyelést egyébként jogszerűnek és nemzetbiztonsági szempontból fontosnak tartó - Barack Obama elnökkel, hogy tisztázzák a kellemetlen ügyet.

A WikiLeaks alapítója, Julian Assange videóüzenetben biztosította támogatásáról Snowdent, és azt javasolja neki, meneküljön el Hong Kongból mielőtt kiadják az Egyesült Államoknak.

A Facebook szerint ők nem kémkednek

Az NSA-botrány kirobbanása után a Facebook ügyvezetője, Mark Zuckerberg is úgy gondolta, válaszolnia kell a PRISM programmal kapcsolatos tényekre. Zuckerberg gyorsan leszögezte, hogy a cége soha nem szerepelt semmilyen programban, ami bármilyen kormánynak közvetlen hozzáférést adott volna a szervereikhez.

Az ügyvezető úgy érezte, személyesen kell közzétennie a Facebook válaszát az esetre. Szerinte egyébként soha nem kaptak semmilyen kérést vagy idézést egyetlen kormányzati szervezettől sem arra vonatkozóan, hogy adatokat vagy metaadatokat adjanak ki. Amennyiben mégis kaptak volna, akkor Zuckerberg szerint minden lehetséges módon megpróbálták volna azt kikerülni.

A PRISM a hírek szerint lehetőséget biztosít az NSA-nek a bizalmas felhasználói adatok megtekintésére, amelyeket a Microsoft, a Yahoo, az Apple, a Google, a Facebook és a hasonló vállalatok tárolnak a szervereiken. A legtöbb megnevezett vállalat egyébként már tagadta a program létezését, illetve, hogy ők tudnának róla.

A közösségi oldalon egyébként megoszlottak a vélemények Zuckerberg bejegyzésével kapcsolatban, sokak szerint ugyanis Zuckerbergnek tilos elismernie a történetet, és hivatalból kell hazudnia.

Forrás: techcorner.hu