Rövid közleményt adott ki vasárnap este az Európai Bizottság, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Svájcban a szavazók többsége a bevándorlási kvóták visszaállítása mellett tette le voksát.

Közleményében a bizottság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kvóták bevezetése ellentétes a személyek szabad mozgásának elvével az EU és Svájc között.

"Az EU meg fogja vizsgálni ennek a kezdeményezésnek a hatásait Svájc és az EU kapcsolatainak egészére" - tudatta a brüsszeli testület.

Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát, 2011 óta csak a román és bolgár állampolgárokra vonatkoznak korlátozások, amelyek 2016 május végén szűnnének meg. Az EU-hoz tavaly nyáron csatlakozó Horvátország állampolgáraira egyelőre nem vonatkozik a szabad beutazást és munkavállalást lehetővé tévő egyezmény.

Svájcban a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka járult az urnákhoz, és hajszálnyi többség, a szavazók 50,3 százaléka döntött úgy, hogy Svájc állítsa vissza a bevándorlást korlátozó kvótarendszert.

A svájciak nem kérnek többet belőlünk - írja hétfői számának címlapján a La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja.

A helvétek hátat fordítanak Európának című írásban a lap arra a megállapításra jut, hogy a népszavazás eredménye pofon a svájci kormánynak, a jelentősebb politikai pártoknak és a gazdasági szervezeteknek, érdekképviseleteknek egyaránt, akik mind a javaslat elvetése mellett foglaltak állást.

A La Libre Belgique René Schwokkal, a genfi egyetem nemzetközi kapcsolatok szakos professzorával elemzi az eredményt, aki szerint a referendum évekre befagyaszthatja Svájc és az EU kapcsolatait, valamint, hogy az eredmény tükrében az EU a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás mellett egy sor más kétoldalú egyezményt is felülvizsgálhat. Schwok azt is megjegyzi, hogy a pártok erre fel is hívták az emberek figyelmét, így nem lehet azt mondani, hogy ne tudták volna, mit tesznek kockára. Kérdés, valóban megteszi-e majd ezt Brüsszel, amelynek ahhoz is fűződik érdeke, hogy bizonyos kapcsolatokat fenntartson Svájccal - állapítja meg a professzor. Olyan megoldást is elképzelhetőnek tart, hogy végül olyan nagy kvótában állapodik majd meg Brüsszel és Bern, amelyet az EU is elfogad, például ha Svájc például évi 80 ezer fő bevándorlását engedélyezni az EU-ból.

A Financial Times emlékeztet arra, hogy Viviane Reding alapjogi biztos az eredmény fényében figyelmeztette Svájcot, hogy a négy alapszabadság, a személyek, áruk és szolgáltatások, valamint a tőke szabad mozgása elválaszthatatlan egymástól. "Az egységes piac nem svájci sajt. Nem lehet lyukacsos" - fogalmazott Reding.

A tekintélyes brit gazdasági lap szerint a népszavazás egész Európában hullámokat verhet, mivel az EU legnagyobb gazdaságaiban is egyre erősebben gyökeret ver a bevándorlás-ellenesség, valamint lökést adhat az euroszkeptikus erőknek. A svájci kormány is elismeri, hogy a referendum "rendszerszintű" változást és bizonytalanságot von maga után az Svájc és az EU kapcsolataiban - mutat rá a lap.

A francia baloldali Libération arra emlékeztetett, hogy több mint egy évtizeddel ezelőtt a Bern és Brüsszel közötti folyó nagyon részletes kétoldalú tárgyalásokkal Svájc gyakorlatilag az Európai Unió 29. tagja lett, amelynek eddig minden szabályát tiszteletben tartotta. Mindenekelőtt a munkaerőpiac megnyitását az uniós állampolgároknak, amely a belső piac egyik legfontosabb pillére.

A lap szerint a svájciak "saját sikerüknek lettek áldozatai". Úgy gondolják, hogy a "városaik túl gyorsan nőnek, hogy a vonatok tömve vannak, hogy túl sok a dugó. Már semmi nem olyan nyugodt, mint régen. És mindezt valaki nyakába kellett varrni".

A Sud-Ouest című legjelentősebb regionális lap szerint a személyek szabad mozgásáról lemondva Svájc az Európai Unió minden előnyéről is lemond. Elsősorban az áruk szabad áramlásáról. Az viszont a lap szerint még kérdés, hogy hajlandó-e ennek az árát megfizetni. Ez a "pompás elzárkózás Európa legnagyobb kísérleti laboratóriummává teszi Svájcot".

La République des Pyrénées arra figyelmeztet, hogy a Brüsszellel most következő tárgyalások kiváló példái lesznek annak, hogy "mibe kerül a nemzeti érdeknek, ha enged a nemzeti populizmus demagóg szellemeinek".

A Le Journal de la Haute-Marne szerint Bernnek "valamilyen módon úgyis át kell gondolnia ezt az egészet. Tény, hogy a nép hangja megszólalt. De megvan a kockázata annak, hogy nagyon hamar szembesül a valósággal. Az ugyanis nem lehet, hogy a svájciak egyszerre élvezzék az Európával folytatott különleges kapcsolataik előnyeit és közben korlátozzák a munkavállalók szabad mozgását".

Az olasz La Repubblica szerint Ticino az olaszok ellen szavazott. A lap kiemelte, hogy az olasz ajkú svájci kantonban mintegy 70 százalék volt az igennel voksolók aránya. Ismét mi olaszok lettünk a csúnya és rossz bevándorlók - jegyezte meg a népszavazásról a La Stampa.

Az olasz lapok emlékeztetnek rá, hogy nap mint nap több mint 60 ezer olasz jár át Svájcba dolgozni a szomszédos Lombardia és Piemonte tartományból. Lombardia elnöke a római kormány azonnali fellépését sürgette az olasz ingázók védelmében. 300 ezer a Svájcban letelepedett olaszok száma, közülük 90 ezer az olasz határ túloldalán levő Ticinóban (Tessin) él. A kantonban 2002 óta 75 százalékkal emelkedett a bevándorló olaszok aránya.

Rossz hír Európa és a svájciak számára is, hogy a Svájci Néppártnak (SVP) a bevándorlás korlátozására irányuló népszavazási kezdeményezése sikeres lett - hangsúlyozta hétfőn Laurent Fabius francia külügyminiszter egy interjúban.

"Ez nyugtalanító eredmény, mert azt jelenti, hogy Svájc befelé akar fordulni. És ez ellentmondás, hiszen Svájc külkereskedelmének hatvan százalékát az Európai Unióval bonyolítja le" - emlékeztetett rá a francia diplomácia vezetője az RTL kereskedelmi rádiónak adott interjúban. "Ez rossz hír szerintem Európának és a svájciaknak is, mert ha Svájc bezárul, azzal a svájciak magukat fogják büntetni" - tette hozzá, kiemelve, hogy "Svájc önmagában nem képvisel jelentős gazdaságot".

"Felül kell majd vizsgálni a kapcsolatainkat Svájccal" a bevándorlási kvóta bevezetése miatt - mondta Fabius. Emlékeztette arra, hogy a Svájc és az Európai Unió között 1999-ben a munkavállalók szabad áramlásáról és egyéb más részletekről aláírt egyezményeknek van egy "guillotine" elnevezésű záradéka, amelynek értelmében ha egy elemet az egyik fél megkérdőjelez, akkor az egész megállapodás érvényét veszti, s ez azt jelenti, hogy "most mindent újra kell tárgyalni".

Svájcban a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka járult az urnákhoz, és hajszálnyi többség, a szavazók 50,3 százaléka döntött úgy, hogy Svájc állítsa vissza a bevándorlást korlátozó kvótarendszert az európai uniós állampolgárokkal szemben.

Az Európai Bizottság azonnal sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Svájcban a szavazók többsége a bevándorlási kvóták visszaállítása mellett tette le voksát. "Az EU meg fogja vizsgálni ennek a kezdeményezésnek a hatásait Svájc és az EU kapcsolatainak egészére" - tudatta a brüsszeli testület.

A Svájccal határos Franciaországból nagyon sokan járnak át dolgozni az alpesi országba. A francia szélsőjobboldali Nemzeti Párt közleményben üdvözölte "a svájci nép éleslátását", és felszólította Párizst, ugyancsak állítsa le "a tömeges bevándorlást".

A bevándorlás korlátozásáról tartott népszavazás eredménye több mint húsz éve a legsúlyosabb vereség a svájci kormány, a munkaadói érdekképviseletek, a szakszervezetek és a politikai pártok számára, kivéve a Svájci Néppártot (SVP) - emelte ki hétfői kommentárában a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).

A konzervatív lap rámutatott, hogy a bevándorlás-ellenesség nem svájci sajátosság, Európában szinte mindenütt jelentős lakossági támogatás övezne egy népi kezdeményezést a bevándorlás korlátozására.

Az SVP-nek kapóra jött, hogy a svájci sajtó a bevándorlókat rendszerint nemkívánatos jelenségekkel összefüggésben ábrázolja. A bűnözési statisztikákról, a szociális juttatások megszerzését célzó visszaélésekről és a menekültek számának emelkedéséről szóló beszámolók így ráerősítettek "az idegenek lopakodó beáramlásától" tartó svájciak félelmeire - írta a FAZ. A lap szerint a népszavazási eredmény a szoros európai kapcsolatokat szorgalmazó erők legnagyobb veresége az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Svájc viszonyáról rendezett 1992-es népszavazás óta, amelyen a többség elutasította a csatlakozást az EGT-hez.

Az SVP kezdeményezésére vasárnap rendezett népszavazáson a résztvevők 50,3 százaléka szavazott az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozására, a kvótarendszer visszaállítására.

A Die Welt című német konzervatív lap kiemelte, hogy Svájc német ajkú térségében nagy többséggel voksoltak a korlátozás mellett, míg a francia anyanyelvű régióban a népi kezdeményezést elutasító szavazók voltak többségben. Ezzel tovább mélyül az árok a két országrész között, ami veszélyezteti az ország politikai cselekvőképességét - írta a Die Welt, hozzátéve, hogy az SVP majd megtapasztalja, milyen nehéz elválasztani egymástól az EU-hoz fűződő viszonyt szabályozó szerződéscsomag pozitív és népszerűtlen elemeit.

A Die Welt kommentárja hangsúlyozta, hogy az SVP felelőssége gondoskodni arról, hogy a népszavazáson aratott győzelme ne legyen "a svájci gazdasági csoda végének kezdete".

A német liberális Süddeutsche Zeitung hangsúlyozta, hogy a letelepedés szabadságával szemben megfogalmazott kritikát nem szabad automatikusan idegenellenességnek bélyegezni. A svájci társadalomban inkább a több hátrányt, mint nagyobb jólétet eredményező "korlátlan növekedéssel" szemben alakult ki ellenérzés, és a bevándorlást csupán az aggasztó, kontrollálhatatlan folyamat egyik megnyilvánulási formájaként értelmezik. "Az biztos, hogy a külföldiek hozzátesznek a svájci GDP-hez, de a svájci polgárnak ebből konkrétan nem sok haszna származik. A statisztikák szerint ugyan néhány frankkal több kerül a pénztárcájába, az életminősége viszont romlik, hiszen egyre súlyosabb a lakáshiány, mindennapos a vonatokon zsúfoltság, az utakon pedig a torlódás, és mindez még semmiség a munkahely elvesztésétől való félelemhez képest" - írta a Süddeutsche Zeitung, rámutatva, hogy a külföldi munkavállalók beáramlása lenyomja a béreket, "mert a munkaadók az uniós állampolgárok 500 milliós tartalékára támaszkodhatnak".

Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter szerint a bevándorlás korlátozását jóváhagyó svájci népszavazás nem tekinthető jó dolognak, és annak eredményével Svájc kizárja magát a schengeni övezet országai által elfogadott közös szabályokból.

A cseh külügyminiszter nem tartja kizártnak, hogy a népszavazás bizonyos következményekkel járhat Svájc számára.

"A bevándorlás ilyen korlátozása nincs összhangban a schengeni övezet szabályaival. Az eredmény egyáltalán nem örvendeztetett meg" - nyilatkozta újságíróknak hétfőn Brüsszelben Lubomír Zaorálek.

Szerinte nem érdemes találgatni, milyen konkrét következményei lesznek a svájci népszavazásnak. Úgy véli, hogy a kialakult helyzetet először elemezni kell, és csak azután kell levonni a következtetéseket.

"Azt természetesen nem zárhatom ki, hogy ennek Svájc számára lesz valamilyen következménye. Ha ily módon elutasította a közösen elfogadott szabályokat, az azt jelenti, hogy viselnie kell majd a következményeket is" - jelentette ki a cseh diplomácia vezetője, aki az európai uniós külügyminiszterek tanácskozására érkezett Brüsszelbe.

A vasárnapi svájci népszavazáson a résztvevők 50,3 százaléka voksolt igennel az Európai Unió tagállamaiból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozására. Ennek alapján Svájcnak újra kell tárgyalnia a kérdést Brüsszellel.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 49 827 885 megtekintés

Videó: 28 916 022 megtekintés

Látogatók

Összesen5236334

Jelenleg az oldalon

7
Online

Interreg CE1013 REFREsh