http://komlomedia.hu/9-kulfold/5514-pew-az-iszlam-a-leggyorsabb-utemben-terjedo-vallas#sigProId821127fd3b
Csaknem valamennyi jelentős vallás terjedni fog az elkövetkező három és fél évtizedben, ám közülük is a kereszténység és mindenek előtt az iszlám fog növekedni a legnagyobb ütemben - derült ki a washingtoni Pew kutatóintézet csütörtökön nyilvánosságra hozott előrejelzéséből, amely első a maga nemében.
Az iszlám követőinek a 2010-ben becsült 1,6 milliárdos létszáma 2050-re 2,76 milliárdra duzzad majd. Ezzel a Föld akkorra 9 milliárdos lakosságának közel egyharmada muszlim lesz.
A keresztények tábora is gyarapodni fog, de a muzulmánokétól elmaradó ütemben. A Pew szerint a Krisztus-hívők száma 2,17 milliárdról 2,92 milliárdra nő majd és 2050-re, megőrizve világelsőségét, eléri majd bolygónk populációjának 31 százalékát.
Ez azt jelenti, hogy 2050-re tíz emberből több mint hat keresztény lesz vagy muszlim, és a két vallás követőinek száma megközelítőleg egyenlő lesz.
2100-ra a muzulmánok száma meghaladhatja a keresztényekét, a kereszténység hat évszázados előnye ellenére. Elképzelhető, hogy a muszlimok a nagy pestisjárvány idején (1346-1353) voltak már többen, de ezzel kapcsolatban nincs megbízható adat.
Európában - az egyetlen kontinensen, amelynek a népessége csökkenni fog - a lakosság 10 százaléka muszlim lesz, miközben 100 millióval csökken majd az európai keresztények száma. Magyarország népessége a Pew szerint a 2010-es 9,98 millióról 2050-re 8,54 millióra csökken majd, ezen belül a keresztények részaránya 81-ről 76,1 százalékra. A felekezethez nem tartozók aránya 18,6-ról 23,3 százalékra, a muszlimoké pedig kevesebb mint 0,1 százalékról 0,4 százalékra emelkedik.
A felmérés szerint az elkövetkező három és fél évtizedben világszerte 106 millióan fordítanak majd hátat a kereszténységnek, és 46 millióan térnek majd át más vallásokból Krisztus hitére.
A keresztény többségű országok száma 151-re csökken majd. E vallás követőinek az aránya Ausztráliában, Beninben, Bosznia-Hercegovinában, Franciaországban, Hollandiában, Új-Zélandon, Macedóniában és Nagy-Britanniában 50 százalék alá csökken majd. A briteknél, az ausztráloknál és a beninieknél még mindig ők lesznek a legnagyobb vallási csoport, a franciáknál, a hollandoknál és az új-zélandiaknál azonban a felekezethez nem tartozók, Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig a muzulmánok.
Az Egyesült Államokban az ateisták, agnosztikusok és vallási felekezethez nem tartozók részaránya 16-ról 26 százalékra növekszik majd, a keresztényeké pedig 75-ről 66-ra csökken. Az amerikai muszlimok száma meg fogja haladni a zsidókét, és ők alkotják majd a legnagyobb nem keresztény csoportot az országban.
A hinduk száma a Földön 2010-es 1,03 milliárdról 1,38 milliárdra, a vallási felekezetekhez nem tartozóké pedig 1,13 milliárdról 1,23 milliárdra növekszik majd, de a világ lakosságán belül csökken majd a részarányuk. A judaizmus követőinek száma is gyarapodik, és eléri a 16 milliót.
A keresztények 40 százaléka 2050-re a szubszaharai Afrikában él majd, és Nigéria keresztény lakossága lesz a harmadik legnagyobb létszámú a világon az Egyesült Államoké és Brazíliáé után. A legnagyobb muszlim lakossága Indiának lesz - maga mögé utasítva Indonéziát - de a dél-ázsiai országban továbbra is a hinduk lesznek többségben. A muszlimok 51 országban teszik majd ki a lakosság több mint 50 százalékát, köztük Nigériában is.
A Pew úttörő, 245 oldalas előrejelzése hat év alatt, 234 ország és terület demográfiai és migrációs trendjeinek és az egyes vallásokat követők áttérési gyakorlatának elemzése alapján készült. A kutatók megállapították, hogy a muszlimok nagyobb családokat alkotnak, másoknál jobban megőrzik hittársaikat (a más vallásokra való áttérés több iszlám országban tiltott), és fiatalabbak, mint más vallások követői.
Minden harmadik muzulmán fiatalabb 15 évesnél, és e valláson belül minden nőnek átlagosan három gyereke születik, ami magasabb arány minden más vallási csoporténál. A kutatók megjegyezték, hogy javuló közoktatási és közfoglalkoztatottsági környezetben ezek a számok megváltozhatnak. Emellett a felmérés készítői nem vehették figyelembe az esetleges háborúk, járványok, természeti katasztrófák és gazdasági válságok következményeit sem.
Forrás: MTI