http://komlomedia.hu/9-kulfold/5521-varja-az-uzleti-vilag-az-irant-sujto-szankciok-feloldasat#sigProId29da609710
A nyolcvanmilliós Irán összességében Törökországgal vethető egybe. Ráadásul Iránnak hatalmas olaj és földgáz kincse is van, és mégis hatalmas a különbség gazdasági tekintetben Törökország javára.
Ez a szituáció alapvetően a nemzetközi szankciók eredménye és főként a 2011-ben bevezetett szigorú büntető intézkedések következménye. Csak néhány példa: 2011-ben Irán még naponta 2,5 millió hordó olajat exportált, most csak 1,1 milliót. Az EU tagállamai a szankciók bevezetése előtt napi 600 ezer hordónyi iráni olajat vásároltak, most egy cseppet sem vesznek. Külföldi bankokban van zárolva az iráni valutatartalékok nyolcvan százaléka. Az infláció járt már 70 százalék körül is, az utóbbi másfél évben sikerült 25 százalékra levinni. A munkanélküliség hivatalosan 13 százalék, de sokak szerint a valós arány 20 százalék körüli. És az utóbb hónapokban a csökkenő olajár is sújtotta az iráni gazdaságot. Most viszont a politikai megállapodás reményében mindenki az iráni piacban rejlő potenciális lehetőségeket mérlegeli.
A teheráni vezetés is jelezte: várja a külföldi befektetőket. Rohani elnök nemrég közölte, a külföldi tőke bevonása nélkül Irán gazdasági fellendítése nem képzelhető el. Már készülőben van az új olajipari beruházási kódex, amely a korábbiaknál sokkal kedvezőbb feltételeket biztosítana a külföldi cégeknek. A Les Echos című párizsi gazdasági lap elsősorban a francia lehetőségeket veszi szemügyre. Már tavaly magas szintű delegációt menesztett Iránba a francia gyáriparosok szövetsége. Ez a látogatás még csak puhatolózás volt, de sok francia cég még a szankciós időkben is működtette iráni képviseletét, nem zárt be a Danone, az Alstom, a Vinci vagy a Schneider sem. Azonban a szankciók feloldását leginkább a két nagy autógyártó, a Renault és PSA valamint a francia olajóriás, a Total várja.
Irán jelenleg Franciaország 42. külkereskedelmi partnere, vagyis az Iránnal fennálló forgalom akkora, mint Finnországgal. Ez a helyzet gyorsan változhat a Les Echos szerint, bár a lap figyelmeztet: Irán a hatalmas fogyasztói potenciál és a természeti kincsek ellenére sem tekinthető „eldorádónak”. A gazdaság 80 százaléka állami kontroll alatt áll, és a legfelső vallási vezetésnek még mindig komoly befolyása van a gazdasági döntésekre is.
Forrás: globoport.hu