December 15-ig kapott haladékot Görögország európai partnereitől az érdemi együttműködésre a külső határok ellenőrzésében, ellenkező esetben felfüggeszthetik schengeni tagságát. A fenyegetés inkább nyomásgyakorlás, mint a görögök kizárása, amelynek esetén Magyarország is frontországgá válna. Igaz, ez de facto semmin sem változtatna.

EU-források egymástól függetlenül megerősítették szerdán azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint uniós partnerei december 15-ig adtak haladékot Athénnak arra, hogy teljesítse kötelességeit a külső határok ellenőrzésében, ellenkező esetben felfüggeszthetik tagságát a schengeni övezetben.

A hírt elsőként a Financial Times szellőztette meg szerdán tagállami forrásokra hivatkozva.

Az uniós partnereknél azt követően telt be a pohár, hogy a görög kormány egyes források szerint ezidáig módszeresen elszabotálta az uniós szinten eddig hozott döntéseket a külső görög schengeni határ megerősítésére, ami a menekültválság kezelésének a kulcskérdésévé vált az elmúlt hetekben.

Athén azonban diplomáciai források szerint mindmáig nem volt hajlandó érdemben együttműködni az EU külső határőrizeti ügynökségével, a Frontex-szel; mindmáig adós maradt a polgárvédelmi mechanizmus aktiválásával (aminek révén a tagállamoktól kétoldalú alapon segítséget kapott volna); eddig megtagadta az együttműködést a macedón hatóságokkal a közös határ szigorúbb ellenőrzésében; és a szigeteken felállított regisztrációs központok (hotspotok) beüzemelésével is késlekedik, ami viszont előfeltétele lenne a hozzá érkező menekültek tagállamok közötti áthelyezésének.

Ennek hiányában viszont ez a különösen Németország által forszírozott mechanizmus sem működik, és eddig alig egy-két száz menekültet sikerült áthelyezni a 160 ezres kvótából.

EU-források szerint különösen megütközést keltett az, hogy nem csökkent a macedón oldalra átlépő azon menekültek száma, akiket a görög oldalon nem regisztráltak.

A fenyegetés inkább a nyomásgyakorlást szolgálja, a görögök schengeni tagságának felfüggesztése ugyanis szakértők szerint érdemben nem változtatna a helyzeten. Mások szerint ugyanakkor ebben az esetben a nem EU-tag Macedóniában lenne az új védelmi vonal, „mert a macedónok sokkal hatékonyabban őrzik a határt”.

Az Európai Bizottság december 15-én teszi közzé javaslatát a közös európai határ- és parti őrség fokozatos felállítására. Valamikor a jövőben EU-szinten őriznék a külső határokat. Kérdés, hogy addig is felvonulhat egy uniós erő a határon, amennyiben – mint Görögország esetében – egy tagállam képtelen a saját határait hatékonyan megvédeni.

A Bizottság információnk szerint a határcsomaggal együtt teszi közzé schengeni értékelési jelentését. Ha ebben súlyos görög mulasztásokat állapít meg, és elvileg elindulhat a görög Schengen-tagság felfüggesztését eredményező eljárás. A Tanácsban elegendő a tagállamok minősített többségének szavazata a görögök felfüggesztéséhez. Azt egyelőre nem tudni bizonyossággal, hogy meg lenne-e ehhez a szükséges támogatás.

Ha a görögök kívül találnák magukat Schengenen, Magyarország a menekülthullám szempontjából ténylegesen frontországgá válna, miután elvileg nálunk léphetnének először schengeni EU területre a menekültek (a gyakorlatban a menekülthullámot a magyar kerítés már Horvátország és Szlovénia felé terelte el). De, ez szakértők szerint nem változtatna semmit a jelenlegi helyzeten, hiszen akkor is ugyanazok lennének a schengeni külső határaink, mint jelenleg.

Guy Verhofstadt, az európai liberálisok frakcióvezetője szerdán arra szólította fel Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt, hogy az Európai Parlament előtt adjon magyarázatot arra, hogyan fogja megvédeni a görög határokat. „Görögország határa Európa külső határa. Nem élhetünk egy olyan Schengen-övezetben, amelynek a külső határa egy ementáli sajtra emlékeztet. Ha Görögország nem képes a saját határait ellenőrizni, el kell fogadnia az európai segítséget” – szögezte le a belga liberális politikus.

Forrás: bruxinfo.eu