2016 január 12-én a Fülöp-szigetek Legfelsőbb Bírósága 10-4 szavazati aránnyal alkotmányosnak minősítette a 2014-ben az USA és a Fülöp-szigetek között megkötött Kibővített Biztonsági Együttműködés Megállapodása egyezményt. Ezzel Manila politikai vezetése előtt elhárult minden akadály arra nézve, hogy nyolc katonai támaszpontot bocsásson Washington rendelkezésére a szigetország területén.

Az amerikai csapatok 1991-es távozása óta a katonai együttműködés a két fél között időszakosan szünetelt, majd 2013-tól 500 fős tanácsadó-kiképző amerikai kontingens érkezett a szigetre. Ennek ellenére a közös nagyszabású gyakorlatok és akciók még mindig szüneteltek, egészen a Fülöp-szigetek déli tagján, a Mindanao szigeten 2015 januárjában végrehajtott Exodus-műveletig. Akkor az USA speciális katonai egységei a helyi különleges erőkkel együttműködve a sziget déli részén indítottak hajtóvadászatot, melynek célja hivatalosan az FBI körözési listáján szereplő két radikális iszlamista elfogása volt. Az FBI bejelentése szerint az akció során az egyik célpontot sikerült kiiktatni, ám a heves tűzharc miatt a holttest a helyszínen maradt. Csakúgy, mint az a 44 filippínó katona, akiket az amerikai állomány kimentése után visszatérő erősítés az iszlamisták által már felhagyott helyszínen holtan talált. A célszemély holtteste hivatalosan nem került elő, a terrorista halálát DNS minta egyezés alapján valószínűsítik. Az akció után a MORO radikális iszlamista szervezet és a manilai központi kormányzat közötti 2014-es, Kuala Lumpurban megkötött békeegyezmény végrehajtását felfüggesztették. Ezzel a Malajzia-Indonézia-Fülöp-szigetek találkozásánál fekvő szigetcsoport háromszögben (Mindanao-Szulavézi-Kalimantan) működő iszlamista szervezetekkel való tárgyalásos megegyezés lehetősége időszakosan megszűnik, ami a térség mindhárom országát érintő fegyveres destabilizációs folyamatok intenzitásának felerősödését valószínűsíti. Egy ilyen helyzetben az Egyesült Államok által szorgalmazott katonai együttműködés elfogadása az adott országok politikai vezetésének részéről törvényszerűen következik be. Ebben a kontextusban a legutóbbi Jakartában elkövetett merényletsorozat is egy ilyen lépés irányába való elmozdulást feltételez az indonéz kormányzatot illetően.

A biztonsági megállapodás értelmében a Fülöp-szigetek területén nyolc állandó támaszpont áll majd az Egyesült Államok katonai erői rendelkezésére, amelyeken az amerikai csapatok rotációs rendszerben váltják majd egymást. Ezek a támaszpontok haditengerészeti, tengerészgyalogos és légi erők súlyozott csoportoztatására alkalmas bázisok. A támaszpontok egy része az USA által a ’90-es évek előtt használt infrastruktúra (Subic Bay, Cubic Point, Clark légibázis, Batan-szigetcsoport), más részük a filippínó haderő önállóan kiépített strukturális bázispontjai(Magsaysay, San Antonio, Brooke’s Point, Oster Bay).

A térség újramilitarizálására irányuló washingtoni törekvés célja a geopolitikai realitás felől a Dél-Kínai tenger térségének, és az abból induló, Peking számára stratégiai fontosságú tengeri közlekedési útvonalak (Malaka-szoros, Luzon-szoros) csomópontjai feletti ellenőrzés. A Japán újrafegyverkezésén túl a fülöp-szigeteki támaszpontok által alkotott lánc folytatása a malajziai Labuan tengeri légibázis, ahonnan az USA P-3 és P-8 típusú tengerészeti felderítő és tengeralattjáró-vadász repülőgépeket üzemeltet. A szingapúri partszakasz mentén pedig négy amerikai harci fregatthajó (LCS) állandó állomásoztatását tervezik. Ez utóbbi az LCS építési programmal kapcsolatos gazdasági és technikai ellentmondások miatt egyelőre nem realizált.

Kína erre a nyomásra a hadiflotta modernizációjával válaszol. Az amerikai katonai szupremácia feltétlen biztosítására 1991 óta hadrendbe állított irányított rakétákkal rendelkező Arleigh Burke rombolóosztály 62 hajójával szemben Peking az Arleigh Burke kapacitásait meghaladó rombolóosztály felépítésébe kezdett. A 052D-DDG elnevezésű osztály első hajóját 2012-ben kezdték el építeni, és három év alatt Kína 10 ilyen hajót készített el, ezek közül 3 darab áll hadrendben, a másik hét bevezetése idén megtörténik. A 12 tervezett romboló hadrendbe állítása után pedig a 055 DDG következő generációs rakétacirkáló osztály bevezetésére kerül sor. A légierő modernizációja az ötödik generációs J-20 és J-31 típusú vadászgépek és az Y-20 nehéz szállítógép sorozatgyártásával új fázisba érkezik. Ezen felül Peking hozzákezd első teljesen saját tervezésű repülőgép hordozójának megépítéséhez. A kínai katonai struktúra teljes átszervezése a 2016 elején kiadott új szervezeti felépítés végrehajtását előirányzó terv keretében 18 hónap alatt zajlik le, és a konvencionálisan a Kína belső védelmére irányuló szárazföldi hadviselési koncepciót a gyors reagálási képességű, magas technikai szinten felszerelt haderőnemek összehangolt működését biztosító szervezeti keret váltja fel.

Az amerikai politika “súlypont-áthelyezés Ázsiába” elképzelés azon része, amely Kína katonapolitikai ellensúlyozását hangsúlyozza, ezért nem reális, és ezzel az USA is tisztában van. Az valós stratégiai cél a TPP szabad-kereskedelmi egyezmény funkcionális elindítása, és a térség országainak beléptetése a gazdasági mechanizmusba. Ezért az USA haderejének regionális ismételt súlyozott csoportosítása csak kevésbé Kínával, de inkább a washingtoni szövetségi rendszerbe alárendelt pozícióba betagozódott országok hatalmi elitjeivel szembeni kényszerítő eszköz. Ez az eszköz az USA gazdasági hegemóniájának megőrzését szolgáló TPP egyezményformátum keresztülvitelének biztosítását szolgálja.

Forrás: hidfo.ru Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 48 597 834 megtekintés

Videó: 27 931 283 megtekintés

Látogatók

Összesen5155517

Jelenleg az oldalon

4
Online

Interreg CE1013 REFREsh