A befektetők bizalma megrendült a jegybankokban, vagy legalábbis abban, hogy a negatív kamatok, amelyeket annak érdekében vezettek be, hogy ösztönözzék a gazdaságot, hatásosak lehetnek. A patthelyzet végül odavezethet, hogy az amerikai központi bank kénytelen lesz újra "bekeményíteni".

Az arany 14 százalékkal drágult az év eleje óta, ami elég világos jele annak, hogy a befektetők nem bíznak a papírpénzekben, bármilyen valutáról is legyen szó. Más szóval elvesztették a bizalmukat abban, hogy a jegybankárok tudják, hogy mit csinálnak - kezdi a Wall Street Journalon (WSJ) megjelent elemzését James Mackintosh pénzügy szakújságíró.

Az aranyár növekedése mellett más jele is vannak annak, hogy a központi bankok nem tudták rákényszeríteni az akaratukat a piaci szereplőkre. Hiába vezették be egymás után az elmúlt időszakban a negatív kamatokat, ez nem hozta meg a várt eredményt. Például a devizaárfolyamok nem úgy változtak, ahogy akkor "kellene" módosulniuk, amikor a betéteseknek fizetniük kell azért, hogy félre tehessék a pénzüket.

Negatív hatású a negatív kamat

Ha nem érdemes megtakarítani a pénzt, akkor el kell költeni. Következésképpen nőnie kell a pénzkínálatnak, s emiatt gyengülnie kellene a valutáknak. Erre bazírozott a svájci, a dán, a svéd és a japán jegybank, amikor a negatív tartományba vitte le a kereskedelmi bankok központi banki betéteinek kamatát.

Az utolsó - meglehetősen váratlan - ilyen döntésnél, amikor a Bank of Japán (BoJ) történetében először negatív kamatot vezetett be január végén, a jen a változást követő egy héten belül erősebbé vált a dollárral szemben, mint amilyen szinten azt megelőzően állt. Nem is kevéssel, négy százalékkal tudott "javítani" értékén.

A svéd Riksbank ugyanígy jár február második hetében. A vártnál durvábban, mínusz 0,5 százalékra vitte le repokamatát, mire a korona már másnap erősebbé vált a döntés előtti értékénél.

Nem adják tovább

A furcsa jelenség hátterében lévő legismertebb ok a bankok hezitálása amiatt, hogy továbbhárítsák a negatív kamatot saját betéteseikre. Ezzel két tűz közé kerülnek: mindkét oldalon fizetniük kell betéteikért. A végeredmény profitrátájuk elolvadása, majd az emiatt menekülő befektetők részvényeladásai nyomán piaci értékük hanyatlása.

Persze ha a piaci szereplők bíznának abban, hogy központi bankok monetáris politikája nyomán végül nőni fog a hitelfelvétel és az alacsonyabb kamatok kevesebb behajthatatlan kölcsönt eredményeznek, akkor elmaradna a pénzintézetek vesszőfutása, mert profitjuk a negatív kamatok ellenére emelkedhetne.

Részvények a szakadékban

Azonban láthatóan nem bíznak ebben. A japán bankrészvények a február közepi rally előtt 40 százalékkal hanyatlottak három hónap alatt. Ilyen visszaesésre csak pénzügyi buborékok kipukkadása idején volt példa, például 2008-ban.

Európában - ahol az Európai Központi Bank világossá tette, hogy március elején tovább viheti lefelé a negatív tartományban betéti kamatát - harmadával esett a bankpapírok ára három hónap alatt. Ez az ötödik legnagyobb hanyatlás a közös európai valuta bevezetése óta.

Bonyolult helyzet

Az arany iránti kereslet növekedésében is jelentkező bizalmatlanság mögött persze jóval több van a negatív kamatok hatástalanságára adott befektetői válasznál. Számos más dolog is aggasztja a piacokat kezdve a kínai gazdaság recessziójától egészen az olajipari vállalatok elszálló adósságaiig.

Másrészt a befektetők érzékelik, hogy a jegybankok vonakodnak igazán "odatenni magukat", azaz komoly fegyvereket bevetni a gazdaság élénkítése érdekében.

A média meglehetősen nagy terjedelemben számolt be negatív kamatokról, ám annak kevesebb figyelmet szentelt annak, hogy a központi bankok milyen pici - jellemzően 0,1-0,15 százalékpontos - lépésekkel vitték lejjebb ezeket a rátákat. A piaci szereplők úgy láthatják, hogy a döntéshozók húztak egy határt abban, meddig mennek lefelé, miközben egyelőre nincs más eszközük a beavatkozásra.

Mi lesz?

Egyes jegybankárok - például Kuroda Haruhiko, a BoJ elnöke - arról beszélnek, hogy bőven van még muníciójuk a piacok revolverezéséhez. Mások, elsősorban a Fed, már nem ilyen agilisek. A világ legfontosabb jegybankja szigorítási ciklusa tavaly decemberi megkezdése után kénytelen lenne kínos visszavonulót fújni, ha újra élénkíteni akarná a gazdaságot, amit vonakodva fog megtenni.

Janet Yellen bankelnök február közepi megjegyzése, miszerint "figyelembe veszik a piaci folyamatok alakulását" döntéseik meghozatalakor - azaz halogathatják a további kamatemelést, ha úgy látják jónak -, arra utalt, hogy a Fed csak a jelenleginél nagyobb tőzsdei hanyatlás esetén fordítana monetáris politikáján.

Az "atombomba"

A befektetőknek azonban nem szabad elfelejteniük, hogy a jegybakok kezében ott van a végső fegyver az infláció növelésére: a pénznyomtatás felpörgetése. A veszély ezzel az, hogy ha nő a pénzkínálat, akkor az egészséges pénzromlás gyorsan ártalmassá válhat.

A piacok hajlamosak először pánikkal reagálni a váratlan gazdasági jelenségekre, csak ezt követően adják meg higgadt válaszukat. Ha a jelenlegi aggódásuk folytatódik, akkor a jegybankok végül be fognak vetni néhány komoly fegyvert a gazdaság élénkítése érdekében, és nem kétséges, hogy az "igazi bombázásnak" meg lesz az eredménye.

A kérdés az, mennyi pénzt fognak elveszteni a befektetők még az előtt, hogy a Fed rászánja magát negyedik kötvényvásárlási programjára (qe4)? - céloz a WSJ pénzügyi szakírója arra, hogy az amerikai központi bank kénytelen lesz újra jelentős monetáris enyhítéssel lendületet adni az USA gazdaságának.

Forrás: napi.hu Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 48 751 805 megtekintés

Videó: 28 071 254 megtekintés

Látogatók

Összesen5166534

Jelenleg az oldalon

23
Online

Interreg CE1013 REFREsh