Előrehozott parlamenti választásokat tartanak június 8-án Nagy-Britanniában - közölte kedden Theresa May brit miniszterelnök. A jelenlegi parlament mandátuma 2020-ban járt volna le.

Theresa May teljesen váratlanul jelentette be a választások kiírásának tervét. A választásokról szóló törvényjavaslatot a kormány szerdán terjeszti az alsóház elé, amely várhatóan még aznap szavaz is az indítványról.
   
A brit kormányfő, aki tavaly nyáron vette át a miniszterelnöki tisztséget David Camerontól, eddig azon az állásponton volt, hogy nincs szükség soron kívüli parlamenti választásra, mivel az csak újabb bizonytalanságot teremtene éppen a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalások kritikus kezdeti szakaszában.
   
Downing Street-i hivatala előtt tett keddi nyilatkozatában viszont éppen azzal indokolta az előrehozott választásokról szóló döntést, hogy csak így garantálható a következő évek tárgyalássorozatához szükséges biztonságos politikai háttér.
   
Theresa May hozzátette ugyanakkor, hogy "vonakodva és csak a közelmúltban" hozta meg döntését az előrehozott választások kiírásáról.
   
A kormányfő egyenes utalást tett arra, hogy elégedetlen a kormányzati és törvényhozási körökben tapasztalható széthúzással, mondván: az ország kezd egységesen felsorakozni a Brexit-folyamat mögött, "a Westminster azonban nem".
   
A brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokhoz elengedhetetlen az egység a londoni Westminster kormányzati negyedben, és ennek megteremtése végett vált szükségessé az előrehozott választások kiírása - mondta a brit kormányfő.
   
May a döntés indoklásában alig burkolt utalást tett arra is, hogy a kormányzó Konzervatív Párt jelenlegi csekély alsóházi többségének bővülését reméli a választásoktól. Kijelentette: az ellenzéki pártok abban bíznak, hogy a kis parlamenti kormánytöbbséget kihasználva irányváltásra kényszeríthetik a kormányt a Brexit-tárgyalásokon.
   
A miniszterelnök szerint "a Brexit-folyamatban nincs visszaút", de az ellenzék veszélyezteti a kilépési tárgyalások hazai előkészítését, és ez gyengíti a kormány tárgyalási pozícióit Európában is. "Ha most nem tartunk parlamenti választásokat, folytatódna (az ellenzék) e politikai játszadozása (...) A Westminster megosztottsága veszélyezteti azt a képességünket, hogy sikert kovácsoljunk a Brexitből" - fogalmazott a brit kormányfő.
   
Theresa May szerint most kínálkozik "vissza nem térő esély" az új választások lebonyolítására még azelőtt, hogy az Európai Unió kialakítaná végleges tárgyalási pozícióját és megkezdődnének a részletes tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről.
   
May március 29-én indította el hivatalosan a kilépési folyamatot a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával.
   
Az 50. cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó 27 többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség.
   
Az előrehozott választásokat bejelentő keddi nyilatkozatában Theresa May hangsúlyozta, hogy az eredeti választási menetrend alapján a kilépési tárgyalások legkritikusabb végső szakasza az újabb brit parlamenti választásokat közvetlenül megelőző időszakra esett volna.
   
A kormányfő nem tett említést a választási esélyekről, de a jelenlegi felmérések egyöntetűen arra vallanak, hogy a Konzervatív Párt megsokszorozhatja 15 fős alsóházi többségét. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cégek legutóbbi vizsgálatai szerint a Konzervatív Pártra 43-45 százalék, a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra 23-25 százalék voksolna.
   
A brit választási rendszer alapján ha ez a megoszlás érvényesül a júniusi választásokon is, a Konzervatív Párt földcsuszamlásszerű győzelemre számíthat.
   
A húsz évvel ezelőtti, 1997-es választásokon a Tony Blair vezette Munkáspártra 43,2 százaléknyian szavaztak, és a Labour fennállása óta addig példátlan, 179 fős alsóházi többséggel alakíthatott kormányt.
   
A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lenne esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat.
   
Ez valószínűsíthető, mivel az ellenzék folyamatosan azt követelte eddig, hogy Theresa May - aki a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott, a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert népszavazás után, választások nélkül vette át a kormányfői tisztséget David Camerontól - választásokon erősítse meg mandátumát.
   
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője kedden közölte, hogy üdvözli és támogatja az előrehozott választások kiírását.


Sokszorosára bővülhet a Konzervatív Párt alsóházi többsége


A legfrissebb felmérések szerint a jelenlegi sokszorosára bővülhet a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi többsége a nyár elején tartandó előrehozott parlamenti választásokon.

Theresa May miniszterelnök kedden jelentette be teljesen váratlanul a június 8-ára tervezett választásokat. Az indítványt a parlamentnek szerdán kétharmados többséggel jóvá kell hagynia, és ez nagy valószínűséggel meg is történik, mivel a kezdeményezést a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt is támogatja.
   
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Times megbízásából elvégzett - a tekintélyes konzervatív napilap által szerdán ismertetett - legutóbbi felméréssorozatában kimutatta, hogy jelenleg a választók 43 százaléka voksolna a konzervatívokra, 24 százalékuk a Munkáspártra, 11 százalékuk pedig a Liberális Demokratákra.
   
A YouGov politikai és társadalmi közvélemény-kutatásokért felelős igazgatója, Anthony Wells a The Timesnak azt mondta, hogy ha a júniusi választásokon ez a megoszlás érvényesül, a Konzervatív Párt 382 fős alsóházi frakcióval alakíthatna új kormányt. Wells számításai szerint ez azt jelentené, hogy a konzervatívok alsóházi létszámfölénye a jelenlegi 17 főről 114-re bővülne az összes többi frakció együttes létszámával szemben a 650 tagú londoni alsóházban.
   
A nem arányos brit választási rendszer csak egyéni jelölteket ismer, és minden választókerületben az a jelölt győz, aki a legtöbb egyéni voksot kapja, akkor is, ha a többi indulóra együtt többen szavaztak. Ez a rendszer földcsuszamlásszerű győzelemhez és hatalmas alsóházi többséghez segítheti hozzá a győztes pártot abban az esetben is, ha e párt országos összesítésben nem szerezte meg a leadott voksok abszolút többségét.
   
A húsz évvel ezelőtti, 1997-es választásokon a Tony Blair vezette Munkáspártra 43,2 százaléknyian szavaztak, és a Labour 179 fős - addigi történetében példátlan - alsóházi többséggel alakíthatott kormányt.

Forrás: MTI

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

NMHH Médiatanács

Baranya Televízió

Komló és Térsége Televízió

MTI hírfelhasználó

 

Map

free counters