A katalán helyzet miatt nem tudja elfogadtatni az ország jövő évi költségvetését a spanyol kormány, amely kedden jelentette be, hogy elhalasztja a büdzsé tárgyalását.

Cristóbal Montoro, spanyol pénzügyminiszter Madridban a parlament felsőházának folyosóján beszélt újságíróknak arról, hogy a szükséges támogatás hiányában, a tervekkel ellentétben, a pénteki kormányülésen nem kerül napirendre a javaslat.   

A támogatás a Baszk Nacionalista Párt (PNV) részéről nincs meg pillanatnyilag, amely szerint a "katalán probléma aktuális súlyosságával" szemben "frivol" érdek a költségvetés előmozdítása.   

Aitor Esteban, a PNV parlamenti szóvivője egy rádióinterjúban fejtette ki véleményét arról, hogy ebben az "állami és intézményi krízisben" nem adottak a körülmények a párbeszédre a kormánnyal a költségvetésről.   

Mint mondta, a spanyol kormányzó Néppártnak (PP) fel kell tennie a kérdést, hogy miről is szükséges beszélni? A költségvetés elfogadása ugyanis nem oldaná meg a katalán helyzetet, attól még nem lenne stabilitás.   

A PNV korábban is bírálta a spanyol kormányt a Katalóniában végrehajtott hatósági fellépések, a kormányzati épületekben tartott házkutatások, és magas rangú helyi tisztviselők őrizetbe vétele miatt.   

A spanyol kormány eljárása az október 1-i függetlenségi népszavazás megakadályozását célozta, amelynek megrendezését a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette.   

A kisebbségi spanyol kormánypárt a 2017-es költségvetést, és a 2018-as költségvetési plafonról szóló javaslatát is a PNV együttműködésének köszönhetően tudta elfogadtatni a spanyol törvényhozással.   

Az alku részeként a tíz éven át húzódó pénzügyi vitát zártak le úgy, hogy a spanyol kormány elismerte: a baszkok az indokoltnál több hozzájárulást fizettek az államnak, ezért visszaad nekik 1,4 milliárd eurót.

 

Négyszáz spanyolországi jogtudós szerint nincs nemzetközi jogalapja a referendumnak

Négyszáz spanyolországi jogtudós szerint nincs nemzetközi jogalapja a katalán önrendelkezési népszavazásnak - ismertette az állásfoglalást az El País című napilap kedden.

Az újság felhívta a figyelmet arra, hogy Spanyolországban összesen mintegy 550, nemzetközi jogot oktató professzor van, az aláírók pedig mind a Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Professzorainak Spanyol Szövetsége (AEPDIRI) tagjai. Köztük 50-en katalán egyetemeken tanítanak.

A jogtudósok megállapították: a nemzetközi jog csak a "gyarmatosított területek, vagy külföldi leigázás, uralom, kizsákmányolás" alatt álló népek esetén ismeri el a függetlenedés lehetőségét.

Továbbá a nemzetközi gyakorlat nem zárja ki az államtól elszakadás jogát olyan közösségek esetében, amelyeket etnikai, vallási, nyelvi, kulturális alapon, ismétlődően üldöznek a központi intézmények, vagy ha súlyos és szisztematikus diszkriminációnak vannak kitéve civil és politikai jogaik gyakorlásakor - részletezték a professzorok.   

Kitértek arra is: a nemzetközi jog nem tiltja, hogy egy-egy állam saját alkotmányába, törvényeibe beépítse a területén élő közösségek függetlenedésének lehetőségét, de az államok többsége ezekben inkább alapelvként jeleníti meg területi egységét és integritását.   

Az állásfoglalásban hangsúlyozták: a katalán hatóságok megpróbálták elhitetni, hogy Katalónia esetleges elszakadása nem jelentené automatikusan a kilépést az Európai Unióból.   

Ezzel szemben az uniós jog megköveteli, hogy a tagállamok tartsák és tartassák is tiszteletben a jogállamiságot, minden közhatalmat alávetve az ország alkotmányának, törvényeinek, és azok bírósági alkalmazásának.

A jogtudósok állásfoglalását az indokolta, hogy a katalán vezetők rendszeresen az "ENSZ Chartájára" hivatkoznak, mint ami jogot biztosít arra, hogy  október 1-én megtartsák a függetlenségi referendumot, annak ellenére, hogy azt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette.

Forrás: MTI

 

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

MTI Hírfelhasználó