Jogvédő aktivistáktól politikusokig széles körben bírálják Németországban a közösségi portálokon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szóló törvényt, amely január 1-jén lépett hatályba.

A törvény alapján a közösségi portálok felhasználói az üzemeltetőnél bejelentést tehetnek, ha jogsértő tartalommal találkoznak. Közölniük kell, hogy szerintük melyik törvény mely paragrafusával ellentétes a kifogásolt tartalom. Az üzemeltetőnek panaszkezelő szolgálatot kell működtetnie, és a főszabály szerint a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölnie vagy elérhetetlenné kell tennie a valóban jogsértő tartalmat.   

A - törvény szövege szerint - "nyilvánvalóan jogsértő tartalmak" esetében szigorúbb a szabály, ezeket a tartalmakat 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni.  A portálok üzemeltetői akár ötmillió euró (1,55 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem tesznek eleget a jogszabály által keletkezett új kötelezettségeiknek, amelyek között az is szerepel, hogy negyedéve jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról.    

A szociáldemokrata (SPD) vezetésű szövetségi igazságügyi minisztérium irányításával kidolgozott jogszabály alkalmazásának első hetében az előkészítés során megfogalmazott bírálatokat ismételték meg mindazok, akik elutasítják a törvényt - köztük a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), a Zöldek pártja, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi civil szervezet -, de már konkrét példákra hivatkoztak.   

A leggyakrabban emlegetett ügy egy AfD-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő, Beatrix von Storch és a Titanic című szatirikus magazin esete a Twitter mikroblog portállal. A képviselő egy bejegyzésében nehezményezte, hogy a kölni rendőrség német, angol és francia mellett arab nyelven is boldog új évet kívánt Twitter-oldalán, és úgy vélekedett, hogy a hatóság ezzel a kedvében akar járni a szavai szerint "barbár, csoportosan nemi erőszakot elkövető muszlim férfiak hordájának".   

A képviselőt ezért az üzemeltető fél napra kitiltotta a portálról, és a bejegyzést elérhetetlenné tette. Törölte a Titanic egyik posztját  is, amelyben a szatirikus lap az AfD-s képviselő bejegyzését kifigurázva azt írta, érthetetlen, hogy a német rendőrség miért használ arab számokat, hiszen "úgysem tudom hívni a segélyhívó számot, amikor a barbár hordák meg akarnak erőszakolni".   

A Törvény a jogérvényesítés javításáról a közösségi portálokon című jogszabály bírálói szerint ez az ügy három gyengeségre is rávilágít, és egyik bejegyzést sem kellett volna feltétlenül törölni.   

Az új törvény először is szűkíti a véleményszabadságot. "A polémia, a szatíra, az irónia, a szexizmus, a kritika vagy a rasszizmus emberileg ugyan gyakran nehezen elviselhető, de törvényileg nem tiltott" - mondta a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak Stephan Scherzer, a német lapkiadók szövetségének (VDZ) ügyvezetője, aki szerint a jogszabály a cenzor szerepébe kényszeríti a közösségi portálok üzemeltetőit.   

A Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak FDP-s és zöldpárti politikusok azt is hangsúlyozták, hogy a törvény egyik fő következménye a "jog privatizációja". Mint mondták, a kormánypártok - az SPD és az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség - a jogszabállyal magánkézbe adnak, vagyis a portálok üzemeltetőire bíznak az igazságszolgáltatásra tartozó ügyeket, arra köteleznek nem jogi szolgáltatásokra szakosodott vállalkozásokat, hogy rövid határidővel megválaszoljanak esetenként igen súlyos jogi kérdéseket.   

Ezzel kapcsolatos a harmadik fő kifogás, az úgynevezett overblocking - tartalmak túlzott mértékű törlése, elérhetetlenné tétele - probléma. A kritika szerint a törvény arra ösztönzi a portálok üzemeltetőit, hogy a büntetés kockázatának csökkentése érdekében akkor is töröljék az adott tartalmat, ha nem teljesen biztos, hogy jogsértő.   

Egy sor további bírálat is övezi az új törvényt, sokan kifogásolják például azt, hogy nincs pontos meghatározás a központi fogalmakra, a többi között a "nyilvánvalóan jogsértő tartalom" fogalmára. Az AfD szerint a törvény olyan mértékben sérti a szabadságjogokat, hogy az egykori NDK állambiztonsági hivatalának (Stasi) gyakorlatát idézi.   

Roland Jahn, a Stasi iratanyagát kezelő hivatal vezetője szerint ez túlzás. A törvény a jogállamiság érvényesítéséről szóló demokratikus vita terméke, és ez nem vethető össze a Stasi működésének alapelvével, a félelemkeltéssel - mondta a szakember a Bild am Sonntagnak.   

Megjegyezte: a vitát tovább lehet folytatni, és lehet követelni módosításokat a törvényhozótól, ami a Stasi idején elképzelhetetlen lett volna.   

A Bild am Sonntag kiemelte, hogy Oroszországban a német példa átvételére készülnek. Az orosz törvénytervezet szinte szó szerint megegyezik a német jogszabállyal - mondta a lapnak Christian Mihr, az RSF ügyvezetője, hozzátéve: "pofon" Németország számára, hogy éppen a Kreml másolja a félresikerült szabályozást. Rámutatott, hogy Oroszország a 148. helyen áll az RSF listáján, amelyen 180 országot rangsorolnak a sajtószabadság elveinek érvényesülése alapján.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters