Az Európai Unió (EU) egyedül nem tudja megvédeni Európát, és védelmi képességeinek fejlesztése lehetőségek mellett kockázatokat is hordoz - jelentette ki a NATO főtitkára pénteken az 54. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MCS).

Jens Stoltenberg hangsúlyozta: az EU védelmi képességének erősítése azzal a kockázattal jár, hogy "gyengíti a transzatlanti köteléket, megkettőzi mindazt, ami a NATO-ban már megvan és diszkriminálja a NATO EU-n kívüli tagjait".   

Mint mondta, már csak földrajzi okokból is nehezen képzelhető el Európa védelme Norvégia, Törökország és az EU-ból távozó Nagy-Britannia nélkül, és a kontinens hathatós védelemhez továbbra is elengedhetetlennek tűnik az Egyesült Államok és Kanada hozzájárulása.   

Azonban a kockázatok kiiktatásával az EU védelmi képessége nagy lehetőség a NATO számára - tette hozzá az észak-atlanti szövetség főtitkára, rámutatva, hogy az EU polgárainak 90 százaléka NATO-tagországban él. Kiemelte, hogy az EU-s terveket úgy kell kivitelezni, hogy ne a NATO "alternatívája", hanem a szövetséget "kiegészítő" képződmény alakuljék ki.   

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy az utóbbi években megjelent aggodalmak ellenére a NATO továbbra is "a legerősebb, a leghatékonyabb és legmegbízhatóbb szövetség, amelyet valaha látott a világ".    

Ezt mutatja többek között, hogy az Egyesült Államok nem fordult el Európától, hanem éppen ellenkezőleg, erősítette jelenlétét, és egyre több tagállam közelíti védelmi kiadásait az elvárt szinthez, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összeghez. Rámutatott, hogy 2014-ben mindössze 3 NATO-tag teljesítette ezt az elvárást, az idén viszont már várhatóan 8 tagállam, 2024-re pedig legkevesebb 15 tagállam.   

A NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy a hidegháború után ismét komoly veszélyforrássá váltak a nukleáris fegyverek. Mint mondta, a szövetséget erősen nyugtalanítja az orosz nukleáris erő modernizációja, és az, hogy Moszkva a korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonít az atomfegyvereknek a katonai stratégiájában.    

A NATO elvárja Moszkvától, hogy adjon részletes és átlátható tájékoztatást törekvéseiről - mondta Jens Stoltenberg. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy meg kell védeni a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) megkötött szerződést.   

A Nyugat szerint Oroszország megsérti az INF-szerződést új fejlesztésű rakétarendszerével, amellyel nukleáris csapást lehet mérni Európára. Azonban Jens Stoltenberg szavai szerint a NATO-t nemcsak az orosz törekvések, hanem Irán és Észak-Korea tevékenysége is aggasztja. Hangsúlyozta, hogy a NATO mindig is az atomfegyverek nélküli világért küzdött, viszont "amíg léteznek atomfegyverek, addig a NATO is nukleáris fegyverekkel rendelkező szövetség lesz, mert nem biztonságos világ az olyan világ, amelyben Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának vannak atomfegyverei, a NATO-nak pedig nincsenek".

 

Német védelmi miniszter: fejlesztés nélkül nincsen biztonság

Nincsen tartós biztonság, ha a béke helyreállítása után nem indul el a felszabadított területek fejlesztése, ezért a nemzetközi közösségnek egy átfogó biztonságpolitikai paktumra van szüksége, amely egyenrangúként kezeli a katonai-védelmi és a fejlesztési ügyeket - hangsúlyozta a német védelmi miniszter pénteken az 54. Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciát (MCS) megnyitó beszédében.

Ursula von der Leyen kiemelte, hogy mit sem ér az Iraki Moszul megtisztítása az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihadistáitól, ha a város lakossága éhezik.   

A védelempolitika és a fejlesztéspolitika ugyanannak az éremnek a két oldala, ezért a német koalíciós szerződésben rögzítették, hogy a plusz költségvetési bevételeket két területre, a védelmi képességek erősítésére és a nemzetközi fejlesztési együttműködésre összpontosítják, méghozzá egyenlő arányban - mondta.   

Hozzátette, hogy nem létezhet olyan munkamegosztás, amelyben az Egyesült Államok csak a katonai, védelmi tevékenységeket vállalja. Washingtonnak sem szabad elhanyagolnia a fejlesztéspolitikát, az ENSZ-et pedig nem gyengíteni, hanem erősíteni kell.   

A nemzetközi menekültválság megmutatta, hogy erősíteni kell az ENSZ menekültügyi főbiztosságát, élelmezésügyi programját és gyermekvédelmi szervezetét (UNHCR, WFP, UNICEF) - hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.   

Az Európai Unióról szólva nagy eredménynek nevezte az uniós katonai integráció, a közösség védelmi képességének fejlesztését szolgáló úgynevezett állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozását. Hozzátette, hogy a közös külpolitikában is előrelépésre, egy "külpolitikai PESCO" kidolgozására és egy "közös stratégiai kultúra" elterjesztésére van szükség.   

Hangsúlyozta, hogy az EU-s külpolitikában el kell mozdulni az egyhangúlagos döntéshozataltól a többségi döntéshozatal felé. Az olyan globális kihívások, mint a terrorizmus, a klímaváltozás és a szegénység, arra kényszerítik az EU-t, hogy "fokozza a tempót", ezért el kell kerülni, hogy egy vagy néhány tagország a vétójog révén gátolja mindazokat, akik együtt előre akarnak lépni.   

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a konferencia második előadója, Florence Parly francia védelmi miniszter, aki kijelentette, hogy le kell számolni "a bürokrácia és a konszenzus önkényuralmával", mert az európai együttműködés "nem luxus, hanem szükségszerűség".   

Hozzátette, hogy a védelmi politikában meg kell teremteni az EU "stratégiai autonómiáját", vagyis képessé kell válnia arra, hogy a NATO-tól és az Egyesült Államoktól függetlenül, önállóan reagáljon, ha fenyegetés éri.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters