Szuperföldre bukkantak a tőlünk 36 fényévnyire található, GJ 740 jelű vörös törpecsillag körül az IAC (Instituto de Astrofísica de Canarias) kanári-szigeteki kutatóközpont kutatói.

Az elmúlt években számos vörös törpecsillagról végeztek célzott megfigyelési programokat, hogy körülöttük keringő exobolygókra leljenek. A vörös törpék felszíni hőmérséklete tipikusan 2400 – 3700 K között változik (a mi Napunkénál több mint 2000 K-nel hűvösebbek), tömegük pedig 0,08 – 0,45 naptömeg közötti.

A felfedezett bolygó 2,4 napos periódussal kering a csillaga körül, tömege pedig körülbelül háromszorosa a Földének. Mivel a csillag ilyen közel van a Naphoz, a bolygó pedig ilyen közel kering a csillagához, az új bolygó a jövő nagy távcsöveinek is remek célpontja lehet. Az IAC kutatója, Borja Toledo Padrón vezette kutatás eredményei az Astronomy & Astrophysics tudományos folyóiratban jelentek meg.

Ez a második legrövidebb periódusú bolygó, amit vörös törpecsillag körül fedeztek fel. A tömege és a keringési periódusa alapján kőzetbolygónak véljük, amelynek sugara körülbelül 1,4 földsugár lehet (ezt a TESS-űrtávcső későbbi megfigyeléseivel lehetne megerősíteni). A mérési adatok szerint egy második bolygó is lehet a rendszerben, ami 9 éves periódussal kering, tömege pedig a Szaturnuszéhoz közeli (mintegy 100 földtömeg). A második bolygó létezése még nem bizonyított, elképzelhető, hogy a kapott radiális sebesség adatoknak a csillag mágneses ciklusához van köze.

A 2018 végén nyugdíjba vonult Kepler-űrtávcső volt az egyik legsikeresebb, tranzit módszerrel dolgozó exobolygó vadász, mely 156 új, hűvös csillag körül keringő bolygót fedezett fel. A misszió során gyűjtött adatokból úgy becsülik, hogy az ilyen típusú csillagok körül átlagosan 2,5 darab, 200 napnál rövidebb keringési periódusú bolygó található. A hűvös csillagok körül több okból is érdemes bolygókat keresni, például azért, mert a központi csillag kisebb, így az előtte elhaladó bolygó nagyobb részét fogja kitakarni (így pedig egyszerűbb lesz észrevenni a fedést a mérési adatokban); valamint számos ilyen típusú csillag található a galaxisunkban.

A hűvösebb csillagok körül radiális sebesség-módszerrel is érdemes exobolyókat keresni. Ez a módszer azon alapszik, hogy a csillag körül keringő bolygó gravitációs hatására a csillag színképvonalai Doppler-eltolódást mutatnak. A bolygó és a csillag a rendszer közös tömegközéppontja körül kering, így a csillag látóirányú sebessége változik, a színképvonalak hullámhossza közeledéskor kék, távolodáskor a vörös irányába tolódik el. A keringő bolygó hatásaként sebességingadozást figyelhetünk meg, például a Nap tömegközéppontjának mozgásában a Jupiter 12,5 m/s ingadozást okoz. Az első hűvös csillag körüli exobolygó ezzel a módszerrel való, 1998-as felfedezése óta 116 bolygót fedeztek fel így hűvös csillagok körül. A módszer egyik legnagyobb nehézsége a csillagok intenzív mágneses aktivitása, amely hasonló jeleket tud okozni a spektroszkópiai mérések közben.

A kutatás a HADES (HArps-n red Dwarf Exoplanet Survey) exobolygó-felmérés keretein belül készült.

Forrás: csillagaszat.hu / iac.es / aanda.org