Jelenlegi tudásunk szerint a vas nélkülözhetetlen eleme annak, hogy bármilyen életforma növekedni és megfelelően fejlődni tudjon. Fontossága egészen a Föld keletkezéséig nyúlik vissza, mikor a bolygónk köpenyének vastartalmát beállították a bolygókeletkezés körülményei.

Az Oxfordi Egyetem kutatói most olyan mechanizmusokra bukkanhattak, amiken keresztül a vas befolyásolhatta a komplex életformák fejlődését – ebből pedig következtethetünk arra is, mennyire valószínű (vagy valószínűtlen) más bolygókon a bonyolult élet jelenléte. A tanulmányt a közelmúltban a PNAS tudományos folyóiratban publikálták.

A Föld kőzetekben tárolt vaskészletének mennyiségét a bolygó akkréciós szakaszának körülményei határozták meg, mikor a Föld fémes magja és szilikátos köpenye szétvált. Ha túl kevés marad ennek következtében a bolygó kőzeteiben, mint például a Merkúron, akkor kicsi az esélye az életformák megjelenésének. Ha túl sok, mint például a Marsnál, akkor nehéz megőrizni a felszíni vízkészleteket a későbbi komplex életformák kialakulásához.

Kezdetekben a földi vastartalékok optimálisak lehettek a felszíni víz megtartásához. A vas a tengerek vizében is oldódhatott, így könnyedén hozzáférhető volt a fejlődésük elején álló életformáknak. Ugyanakkor a Föld oxigénszintje körülbelül 2,4 milliárd évvel ezelőtt megemelkedett; ezt az időszakot szokás Nagy oxigenizációs eseménynek is (angol rövidítéséből GOE) nevezni. A megnövekedő mennyiségű oxigén reakcióba lépett a vassal, aminek következtében az oldhatatlanná vált és több ezer tonnányi vas vált ki a tengervizekből, ahol így kevésbé elérhetővé vált a fejlődő élővilág számára.

Az életformáknak új módszereket kellett találni a szükséges vas beszerzéséhez. Például a fertőzések, szimbiózis és többsejtűség is olyan viselkedések, melyek lehetővé teszik, hogy az életformák hatékonyabban szerezzék meg és hasznosítsák ezt a ritka, de létfontosságú anyagot. Az ilyen és hasonló tulajdonságok kifejlesztése afelé hajthatta a korai életet, hogy egyre bonyolultabbá válva végül a ma látható színes élővilággá alakuljon.

A vasszükségletek kielégítése is hajthatja az evolúciót, a nehezen hozzáférhető vas megszerzésére képes, komplex organizmusok ezt követő kialakulása pedig ritka vagy véletlenszerű esemény is lehet. Ebből különböző következtetéseket vonhatunk le arra vonatkozóan, hogy mennyire valószínűek más égitesteken a bonyolult életformák.

Egyelőre nem tudni, hogy mennyire gyakori az intelligens élet az univerzumban. A meglevő elképzeléseink alapján úgy látszik, hogy az egyszerű életformák megjelenését támogató körülmények nem feltétlenül elegendőek a későbbi bonyolultabb élőlények kifejlődéséhez. Szükség lehet a további, akár drasztikus környezeti változások alaposabb vizsgálatára: például, ahogyan a korai földi életnek új módot kellett kialakítania a vas megszerzésére. Az ilyen, egész bolygót érintő változások ritkák vagy véletlenszerűek is lehetnek, ami egyben azt is jelenti, hogy az intelligens földön kívüli élet lehetősége is kicsi lehet.

Ugyanakkor így, hogy tudjuk, mennyire fontos a vas az élet fejlődéséhez, ezt felhasználhatjuk a potenciálisan életre alkalmas bolygók kereséséhez is. Az exobolygók kérgében rendelkezésre álló vas mennyiségének vizsgálatával leszűkíthetjük a komplex életformák fenntartására képes exobolygók keresését.

Forrás: csillagaszat.hu / ox.ac.uk / pnas.org