Továbbra is nagy kérdés, hogy a bolygók között milyen arányban léteznek csillag nélküli planéták a Tejútrendszerben.

Egy nemzetközi kutatócsoport 70–170 nomád, vagyis csillag nélkül, magányos planéta felfedezéséről számolt be. Ilyen számban korábban sosem jelentettek be nomád égitesteket. Ezek a bolygók igencsak rejtélyesek és furcsák, hiszen otthontalanul járják a csillagközi űrt. Keletkezésük kapcsán sok a kérdés, lehetséges, hogy csillaguk közeléből kidobódott égitestekről van szó, de az is elképzelhető, hogy formálódásuk is csillag nélkül zajlott.

Az első nomád bolygókat az 1990-es években fedezték fel a csillagászok, de a szakértők még mindig nagyon keveset tudnak ezekről a szokatlan égitestekről. Így formálódásuk körülményei, méretük, összetételük és gyakoriságuk is kutatás tárgyát képezi. A Nature oldalain most megjelent tanulmány újabb adatokkal gazdagítja a nomád bolygók kapcsán eddig felhalmozott ismereteket.

A szakértők 70–170 közötti számú új nomád bolygó felfedezéséről számolnak be a Felső-Skorpió OB csillagasszociációban, amely nagyjából 420 fényévre található tőlünk. Ezzel gyakorlatilag duplájára nőtt az ismert nomád planéták száma, ami azt sugallja, hogy nagyon sok ilyen égitest létezhet galaxisunkban. Az újonnan detektált bolygókat több mint 20 év észlelési adatainak elemzésével sikerült észlelni, amelyeket több földi és űrtávcső gyűjtött össze.

Hervé Bouy és Núria Miret-Roig, a Bordeaux-i Egyetem kutatói, a projekt vezetője, illetve első szerzője elmondása szerint az adathalmaz egy nagyon nagy égterületet fog át, amely majdnem 170 négyzetfokos, és sokkal nagyobb a korábbi hasonló vizsgálatoknál. A kutatók a munka során több mint 80 ezer felvételt elemeztek, korszerű statisztikai és adatbányász módszereket is alkalmazva.

A kutatás során a legnagyobb kihívást a nomád bolygók detektálási feltételeinek meghatározása jelentette. Ezek a planéták nem kötődnek gravitációsan csillagokhoz, nincsenek megvilágítva, és mivel magányosan lebegnek, helyzetük meghatározása sem egyszerű. A hagyományos megközelítés észlelésükre a mikrolencsézés, vagyis amikor áthaladnak egy háttérbeli csillag előtt, és annak fényét átmenetileg felerősítik, ahogy a megfigyelő fél irányítják, de ezzel az a probléma, hogy általában egyszeri eseményről van szó, amit nehéz elcsípni, és még nehezebb megerősíteni.

A kutatók azonban kidolgoztak egy módszert, amellyel a most észlelt bolygók útja a jövőben is nyomon követhető lehet. Miret-Roig és kollégái abból a feltevésből indultak ki, hogy a nomád bolygók között is lehetnek nagyon fiatalok, amelyek viszont annyira forrók, hogy megfelelő távcsövekkel észlelhetők lehetnek. A kérdéses égitestek azonosításához 80 ezer széles látószögű felvételt elemeztek az optikai és a közeli infravörös tartományban. A gyanúsnak tűnő objektumok esetén pedig azok mozgását is megpróbálták nyomon követni a különböző felvételeken, hogy megerősítsék vagy cáfolják nomád bolygóként való azonosításukat.

A munka során összesen 3455 bolygójelöltet azonosítottak, amelyek közül az alaposabb vizsgálatok nyomán 70–170 objektumot tartanak valóban nomád bolygóknak. Ezek mind a Jupiterhez hasonló méretű planéták voltak. A felfedezett égitestek számában nagy a bizonytalanság, mert az észlelések és azok elemzése kapcsán is sok bizonytalan tényező van, így ennél pontosabb számot egyelőre nem lehet mondani.

Az égitestek kapcsán további megfigyeléseket is terveznek a legújabb generációs távcsövekkel, például az ELT-vel és a Vera C. Rubin Obszervatóriummal, amelyekkel ideális esetben akár a bolygók összetételével kapcsolatban is következtetéseket lehet levonni. Ez azért lenne különösen izgalmas, mert kézzel foghatóan hozzájárulna a nomád bolygók keletkezésével kapcsolatos kérdések tisztázásához.

Forrás: ipon.hu / gizmodo.com / nature.com