http://komlomedia.hu/komloi-naplo/13-iq100/9279-eloszor-klonoztak-testi-sejtekbol-foemlost#sigProId03bf361924
Egy kínai kutatócsoport ugyanazzal a módszerrel klónozott makákókat, amellyel bő húsz éve Dollyt, a bárányt is létrehozták a szakértők. Csung Csung és Hua Hua mindössze 10 hetesek, és egyelőre egészségesnek tűnnek, ami azt jelzi, hogy testi sejtekből lehetséges főemlősöket is klónozni.
A módszer ugyanakkor egyelőre kevéssé tűnik hatékonynak: a kutatók 70 embriót hoztak létre, amelyeket 21 anyába ültettek be. Közülük hatban tapadt meg az embriók valamelyike, de végül csak két állat érte meg a világra jövetelt.
A szakértők célja hosszú távon az lenne, hogy genetikailag teljesen egyforma majmok tömegét hozzák létre, amelyeken aztán különböző orvosi módszereket lehet tesztelni. Ennek megvalósulását azonban a módszer veszteségessé mellett annak ára, és az is nehezítheti, hogy a nyugati világban egyre több etikai probléma merül fel a főemlősökön végzett kísérletekkel kapcsolatban.
A nem emberi főemlősök ugyanakkor kétségkívül nagyon fontosak a betegségek és új gyógyszerek vizsgálata során, hiszen nagyon hasonlítanak hozzánk. A köztük lévő genetikai eltérések viszont gyakran megnehezítik az eredmények kiértékelését, ami egyforma klónok esetén nem lenne probléma. Génmódosítással és klónozással továbbá olyan állatok is létrehozhatók lehetnek, amelyek különböző emberi betegségek génjeit hordozzák, hasonlóan az ilyen célra előállított egerekhez.
Egereket, marhákat, lovakat vagy éppen kutyákat már évek óta klónoznak többek közt orvostudományi használatra is. A szomatikus sejtekből történő klónozás története 1996-ban Dollyval kezdődött. A módszer lényege, hogy egy eltávolítják egy petesejt magját, és annak helyére egy testi sejt magját ültetik be. Ezt a petesejtet aztán megtermékenyítik, majd beültetik egy béranya méhébe. A megszülető állat genetikailag teljesen azonos lesz azzal az egyeddel, amelytől a testi sejt származott. (Kivéve persze a mitokondriális genomot, de ez már egy másik történet.)
Főemlősöket egyszer már klónoztak, 1997-ben, ott azonban egy kicsit más volt a technika. Ditto és Neti zigótáinak sejtmagjai ugyanis nem testi sejtekből, hanem korai embrionális őssejtekből származtak.
Bár a nemrég világra jött makákók esetében sem felnőttektől származtak a sejtmagok, a szakértők egy fontos lépéssel tovább mentek. Csung Csung és Hua Hua ugyanis magzati kötőszöveti sejtek magjából "készült", amelyek nagy előnye, hogy a korai embrionális őssejtekkel szemben, hogy a laborban korlátlanul szaporíthatók. Így egy-egy ilyen sejtből annyi klónt lehet csinálni, ahogy csak petesejttel és béranyával győzik a szakértők.
A szakértől három évig dolgoztak a Dolly-technika tökéletesítésén, hogy egészséges főemlős klónokat kapjanak. A munka során felnőtt testi sejtek magjának beültetésével is próbálkoztak, ennek során azonban 181 embrióból csak kettő jött világra, és 30 órán belül légzési problémák miatt ezek is elpusztultak.
Forrás: ipon.hu / theverge.com / cell.com