Megérkezett az iráni ratifikációs folyamat végső láncszemének számító ajatollah jóváhagyása a perzsa állam, illetve az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Németország és az EU által július 24-én aláírt nukleáris megállapodásra. Miután mind az iráni parlament (medzslisz) többsége (161:59 arányban, 13 tartózkodással), mind pedig az Őrzők Tanácsa megszavazta a szerződést beiktató törvényt. Eddig az iráni belpolitika formális vezető hatalmának, Khameneinek az áldása állt az implementáció útjában. Noha a legfőbb vallási vezető a hónapokon át tartó tárgyalási folyamat során többször is hangot adott szkepticizmusának és gyanakvásának a nyugati hatalmakkal történő megegyezéssel kapcsolatban, lépése - a mindenkori elnök döntései feletti befolyásából kifolyólag - nem okozott meglepetést.

A Nyugattal történő kiegyezést, ezzel pedig a szankciók eltörlését 2013-as megválasztásakor legfőbb ígéreteként hangoztató Hasszan Rohani elnöknek címzett levelében Khamenei ugyanakkor - részben a "kötelező" retorikai köröknek eleget téve - hangot adott a többi részes féllel, különösképp az Egyesült Államokkal szembeni bizalmatlanságának. Megfogalmazott feltételei között szerepel továbbá az iráni atomprogram fegyveres kiterjesztését érintő vizsgálat lezárása, illetve az ezzel összefüüggésben bevezetett bi- és multilaterális szankciók azonnali eltörlése - amelyet az USA fokozatosan, Teherán együttműködési hajlandóságával arányosan kíván végrehajtani -, mielőtt Irán teljesítené a birtokában lévő magas dúsítottságú uránkészleteinek megszabott leépítését. Hasonlóképp elutasítja és a megállapodás semmisségével egyenlőnek tekinti az esetlegesen újonnan bevezetendő bármilyen, akár emberi jogokkal összefüggő büntető intézkedéseket.

Szavainak nyomatékot ad az október 10-én végrehajtott rakétakísérlet, amelynek ügyét az Egyesült Államok nyugati szövetségeseivel egyetemben szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága elé terjesztette, felszólítva a testületet a "megfelelő lépések" megtételére. A BT-ben Washingtont képviselő Samantha Power közlése szerint Teherán egy nukleáris töltetek szállítására is alkalmas középhatótávolságú ballisztikus rakétával végzett tesztet, ami szembemehet a BT 2010-ben hozott szankcióival szemben. Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter korábbi, szombati nyilatkozatában elutasította a felhozott vádakat, megismételve az iráni vezetés sokszor elhangzott álláspontját, miszerint Irán rakétafejlesztései nincsenek összefüggésben a "békés célú" nukleáris kutatásokkal. A hivatalos ENSZ-vizsgálat elindításához az állandó tagok egyhangú döntésére lenne szükség, ez azonban Oroszország és Kína várható vétója miatt nem valószínűsíthető. A feltételezés megalapozottsága egyébként is vitatható; egy, a Reutersnek nyilatkozó amerikai illetékes szerint sem jelenti önmagában a lépés a nukleáris megállapodás megsértését.

Forrás: kitekinto.hu