A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) tavaszi szakmai konzultációs rendezvényének első állomásaként Baranya megyében Mánfán, április 4-én került sor előadások keretében, interaktív párbeszéddel a társadalmi felzárkózás aktuális kérdésköreinek és pályázati lehetőségek megismerésére, a közfoglalkoztatási program helyi tapasztalatainak és kihívásainak megvitatására, valamint az önkormányzati ASP2 feladatokkal kapcsolatos párbeszédre.

Az eseményen köszöntőt mondott Dr. Gémesi György MÖSZ elnök, ezután Hohn Krisztina, Mánfa polgármestere házigazdaként köszöntötte a résztvevőket. Jónás Csilla, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szociális és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága részéről beszédében a kormányzati intézkedéseket mutatta be. Raffael Mónika (EMMI) a foglalkoztatás tekintetében a Nő az Esély programot (EFOP) mutatta be átfogóan. Lőrinc Leó, a Belügyminisztérium (BM) Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság főtanácsadója a társadalmi felzárkózás kérdésköréből a közfoglalkoztatás tekintetében beszélt arról, hogy miben változik 2017-ben, és 2018-ban a közfoglalkoztatás intézménye. Bogdán László, Cserdi polgármestere előadásában gondolatébresztő, inspiráló és motiváló kérdéseket, tapasztalatokat osztott meg.

Hozzászólásokban, kérdésekben kiemelésre került a közfoglalkoztatás kérdésköre: pl. ha a cél az, hogy a közfoglalkoztatottak visszakerüljenek az elsődleges munkaerő-piacra, a munka világába, akkor olyan képzéseket kell kialakítani,a melyek erre alkalmasak. Jelenleg számos képzéstípus van, ami semmire sem jó. A közfoglalkoztatottakat motiválni szükséges az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedéssel. De az önkormányzatokat bezárja a rendszer: hatósági szerződést kell kötniük, hogy „x” főt fognak foglalkoztatni, megvalósítják a programot, aztán ha segítik az embereket, hogy 50%-a elmenjen a munkaerő-piacra, akkor vagy nem teljesítik a hatósági szerződést, vagy külön engedélyt kell kérni, hogy módosítsák  a szerződést és vissza kell fizetni nem kevés pénzt. Kérésként, igényként fogalmazódott meg egységesen a jelen lévő önkormányzati oldal részéről, hogy a közfoglalkoztatási bér egy része szabadon felhasználható legyen a közfoglalkoztató számára.

Valamilyen módon hatni kell arra, hogy az emberek értelmes munkával töltsék ki a munkaidőt a munka bérének megfelelő munkával. Nem lehet elvárni például 54.000 Ft-ért azt a munkát, amit pl. egy vállalkozásnál kell dolgozni. De tény, hogy pontosan meg kell jelenni a munkahelyen, pontosan be kell tartani a munkaidőt, vagyis a közfoglalkoztatott megtanulja azt a keretet, amit be kell tartani, ha egy vállalkozásba bekerül.

Ha 3 éven belül 1 évig lehet közfoglalkoztatott valaki, kérdéses, ki fogja elvégezni a település fenntartási munkát? Semmi baj nincs akkor, ha ezeknek az embereknek adható munkaviszonyból eredő munka az önkormányzat részéről. Kapjanak az önkormányzatok annyi finanszírozást, hogy tudjanak munkát adni és elvárhatják az emberektől azt a munkát, amit normál fizetésért elvégeznek. A jelenlegi finanszírozással ez nem valósítható meg. Kérdés, mi lesz ezután? Vannak elég jó számmal, akik elhelyezkedtek versenypiaci munkahelyen, ebben az esetben a különbözet visszafizetése komoly kihívásokat jelent az önkormányzatok számára. A rendszer így nem működik.

A közfoglalkoztatást illetően is minden településen más-más helyzet van; sok helyen még közfoglalkoztatási munkát sem vállalnak. Minden szinten meg kell fizetni az embereket. Értékek melletti társadalmat építsünk, ez közös felelősség.

Az esemény részleteit a Magyar Önkormányzatok Szövetségének honlapján olvashatják el.

Forrás: moszlap.hu