A Georgiai Egyetem kutatói albínóvá változtattak egy karibi gyíkot.

A CRISPR/Cas9 génszerkesztési eljárást már sikeresen alkalmazták halakon, madarakon, kétéltűeken és emlősökön is, a pikkelyes hüllők, vagyis a gyíkok, kígyók és ásógyíkok azonban eddig kimaradtak a szórásból. Ennek oka, hogy ezen állatcsoport különleges szaporodása a megszokottnál jóval nagyobb kihívást jelentett a génszerkesztési eljárás gyakorlói számára.

A CRISPR-technika során egy DNS-darabokat és enzimeket tartalmazó komplexet juttatnak be a testbe, embrionális génszerkesztés esetén pedig egyenesen a megtermékenyített petesejtbe. A nőstény pikkelyes hüllők azonban hosszú ideig képesek magukban tárolni a hímivarsejteket, mielőtt azokat megtermékenyítésre használnák, a megtermékenyítés után pedig törékeny burkot vonnak a petesejt köré, ami megnehezíti annak megítélését, hogy pontosan mikor célszerű beinjektálni a génszerkesztő keveréket.

A Georgiai Egyetem kutatói ezt a problémát úgy oldották meg, hogy karib-tengeri anoliszok éretlen petesejtjeibe injektálták a CRISPR-et. Ehhez igazi kis gyíkműtőt rendeztek be, ahol elaltatták az állatokat, majd a petefészket feltárva beinjekciózták az oocytákat. A kísérlet során az egyik gén, amelyet módosítottak, a gyíkok pigmenttermelődését befolyásolta, így a világra jött állatokon rögtön látszott, hogy működött-e az eljárás. A párzást követően a nőstény gyíkok lerakták génmódosított tojásaikat, majd amikor az utódok kikeltek, kiderült, hogy a beavatkozás sikeres volt. A szülők barnás-szürkés kültakarója helyett ugyanis a kisgyíkok albínókként jöttek világra, igazolva, hogy a génmódosítás bevált.

A szakértők szerint a sikeres kísérlet igazi áttörést jelenthet a hüllők genetikájának tanulmányozásában, a génfunkciók felderítésében ugyanis egyre fontosabb szerepet játszik a CRISPR. A módszer működőképességének igazolásával a szakértők megmutatták, hogy nem kell kivárni a megtermékenyítést, amelynek pontos idejét a gyíkok és kígyók esetében nagyon nehéz megítélni, hanem ezt megelőzően is lehetséges módosítani az utódok genomját.

Forrás: ipon.hu / popsci.com / biorxiv.org