Az Oszakai Egyetem kutatói egészséges donor vérsejtjeit átprogramozva hozták létre a szívizomdarabot.

Bár a műtétre csak néhány hete került sor, így a beavatkozás eredményei még nem ismertek, ha a módszer beválik, alapvető változásokat hozhat az elhalt szívizom kezelésében. A műtétet egy olyan betegen végezték el, akinek a hagyományos kezelési rendben idővel szívátültetésre lett volna szüksége. A szakértők azonban ahelyett, hogy lecserélték volna a szervet, egy lebomló anyagú tapasz segítségével szívizomsejteket ragasztottak a szív sérült területeire.

A sejteket, ahogy már említettük, egy egészséges donor vérsejtjeiből növesztették: ezeket úgynevezett indukált pluripotens őssejtekké (iPS) programozták vissza, majd a megfelelő környezetet biztosítva több millió szívizomsejtet növesztettek belőlük a laborban. Az így létrehozott sejteket aztán a már említett, 0.1 milliméter vastag, lebomló „matricára” helyezték, és felrakták szívre.

Az érintett beteg úgynevezett iszkémiás kardiomiopátiában szenved, amelynek lényege, hogy a szív nem tud megfelelően pumpálni, mivel a szívizom nem kap elég vért. Súlyos esetekben ez olyan komoly keringési problémákat okoz, hogy szívátültetésre van szükség. Az oszakai kutatók azonban abban reménykednek, hogy a beültetett szívizomsejtek által termelt fehérjék segítenek regenerálni a szerv ereit, és így javítanak annak működésen.

A beavatkozáson elsőként átesett beteget most egy évig megfigyelik, és ha ez idő alatt minden jól alakul, a következő két évben további kilenc hasonló betegen végzik el a műtétet. Ha a metódus beválik, valódi alternatívát kínálhat a szívátültetések egy része esetében.

Szívátültetésből napjainkban naponta 4000–4500-at végeznek el világszerte, és bár a beavatkozás mostanra nagyon kiforrott, és hatásos, számos hátránya van. Egyrészt a transzplantációhoz egy, a beteggel kompatibilis donorszívre van szükség, amihez az kell, hogy egy megfelelő mutatókkal rendelkező donor lehetőleg a beteg közelében, és akkor haljon meg, amikor szükségessé válik a transzplantáció. Másrészt a szívátültetés nagyon komoly műtét, amely jelentős kockázatokkal, és magas költségekkel jár, főleg, hogy a beteg egy életen át utókezelésre szorul.

A laborban növesztett szívizom azonban megoldhatja ezen a problémák egy részét, hiszen így élő donorokból lehet a tapaszokat létrehozni, és nincs szükség egy teljesen idegen szerv beültetésére, hanem ha minden jól, megy a meglévőt lehet kijavítani általa.

Forrás: ipon.hu / sciencealert.com / med.osaka-u.ac.jp