http://komlomedia.hu/magyar-futar/13-iq100/14778-ujabb-potencialis-tatuint-fedeztek-fel-a-csillagaszok#sigProId4d8e3f813d
A bolygó egy olyan rendszerben kering, amely két Naphoz hasonló csillagot tartalmaz.
A kérdéses planétát ráadásul szokatlan módon fedezték fel: nem a klasszikus fedési módszerrel, amellyel a legtöbb ismert exobolygót detektálták, hanem a két központi csillag mozgása és fedésbe kerülése alapján. A bolygót a TIC 172900988 nevű fedési kettőscsillag rendszerében találta meg egy nagy számú kutatóból álló csapat. Fedési kettősnek azokat a kettőscsillagokat nevezzük, amelyek pályájára oldalról látunk rá, így a két égitest periodikusan kitakarja egymást a megfigyelő szemszögéből.
A TIC 172900988 a kozmikus szomszédságunkban található, mindössze 800 fényévre a Rák csillagkép irányában. A bolygót, amely a TIC 172900988b katalógusszámot kapta, a NASA exobolygóvadász űrtávcsöve, a TESS révén detektálták, de nem a megszokott módon. Utóbbi a fedési módszerrel kutat a Naprendszeren kívüli planéták után, vagyis az égbolt meghatározott szeleteit vizsgálja, mindig 27 napig monitorozva egy-egy területen a csillagok fényességét, periodikus fényváltozások után kutatva, amelyeket a csillag korongja előtt áthaladó bolygók okozhatnak.
A TIC 172900988 esetében azonban először nem a bolygó átvonulását figyelte meg a TESS, amikor tavaly január 21-től február 18-ig figyelte az ég ezen területét, hanem a csillagok kölcsönös fedéseit. A megfigyelési időszak alatt a kettőscsillag tagjai kétszer kerültek takarásba, és ebből 19,1 napos keringési periódust állapítottak meg a kutatók. Vagyis a két csillag ennyi idő alatt kerüli meg egyszer a rendszer közös tömegközéppontját. Ez meglehetősen rövid periódust jelent, vagyis a két csillag nagyon közel van egymáshoz. Alig 30 millió kilométer választja el őket, ami a Nap és a Merkúr távolságának fele.
Amikor a két csillag fedésbe kerül, a rendszer fényessége jelentősen visszaesik, mintegy 35 százalékkal (a takarás nem teljes, mivel nem pont oldalról látunk rá a kettősre). A fedésekből ugyanakkor számos más érdekesség is kideríthető a rendszerről a csillagok periódusán kívül. Így a szakértők például meg tudták állapítani, hogy az A jelű csillag 1,24 naptömeggel rendelkezik, és átmérője 38 százalékkal nagyobb a Napénál, míg a B jelű csillag tömege 1,2-szerese a Napénak, átmérője pedig 31 százalékkal nagyobb csillagunkénál. A kettős tagjai tehát nem teljesen egyformák, de nagyon hasonló méretűek, és a Naphoz is nagyon hasonlítanak. Egymás körül egy meglehetősen elnyújtott ellipszisben keringenek.
A TESS adatainak alaposabb elemzése ugyanakkor feltárta, hogy a rendszer fényességében két kisebb, 0,3%-os fényvisszaesés is megfigyelhető. Ezt pedig az addig ismeretlen bolygó okozta, ahogy átvonult az egyik, majd a másik csillag előtt. Mivel a csillagok mérete eddigre ismert volt, az átvonulás elemzése nyomán a bolygó nagyságát is sikerült megállapítani: a planéta pontosan akkora, mint a Jupiter.
Mivel a rendszer nagyon közel van a Földhöz, és csillagai fényesek, az évek során számos más távcsővel is megfigyelték. Az archív adatok újbóli elemzése révén a csillagászok megmutatták, hogy a kettős tagjainak egymáshoz képesti orientációja az idők során megváltozott: a fedések ideje lassan eltolódott, ami szintén a bolygó hatására történt. A bolygó gravitációs hatásából pedig annak tömegére is következtetni tudtak, ez 2,85–3,1-szerese a Jupiterének.
A bolygó pályaidejét egy kicsit nehezebb volt meghatározni, de a modellek alapján 189–204 földi nap közöttire teszik a kutatók. A planéta majdnem kör alakú pályán kering, egy kicsit közelebb, mint a Föld a Naphoz. Vagyis valószínűleg egy olyan gázóriásról van szó, amely a Földnél valamivel forróbb. Az élhetősége így erősen kérdéses, azonban abból kiindulva, hogy a Naprendszer gázóriásainak milyen sok méretes holdja van, ha a kérdéses rendszerben is vannak ilyenek, ezek akár alkalmasak is lehetnek az életre. Vagyis bár maga a bolygó nem sokban hasonlít a Tatuinhoz azon túl, hogy két csillag körül kering, annak esetleges holdjai már mutathatnak hasonlóságokat a sivatagos bolygóval.
Forrás: ipon.hu / syfy.com / arxiv.org