http://komlomedia.hu/magyar-futar/13-iq100/15186-negy-veszelyeztetett-tarvarjat-szallitottak-spanyolorszagba-a-fovarosi-allatkertbol#sigProId9e39ebc95f
Négy, a Fővárosi Állat- és Növénykertben kikelt ritka tarvarjú került vissza egykori természetes élőhelyére egy spanyolországi program részeként - közölte az intézmény az MTI-vel kedden.
A veszélyeztetett tarvarjak Európából már régen kipusztultak, csak Északnyugat-Afrikában és a Közel-Keleten maradtak fenn kisebb állományaik. A fővárosi Állatkert évek óta sikeresen szaporítja őket, s az itt kikelt fiókákból már korábban is több madarat telepítettek vissza a természetbe.
A közlemény szerint a mostani visszatelepítésre néhány nappal ezelőtt került sor Spanyolországban, a dél-andalúziai Vejer de la Frontera térségében, ahol több mint kéttucat ritka tarvarjú csatlakozhatott a vadonban élő fajtársakhoz. Közülük négy állat a Budapesti Állatkertben kelt ki 2021-ben.
Mint írják, a tarvarjú (Geronticus eremita) magyar neve kissé megtévesztő, hiszen ez a faj nem a varjakkal áll közeli rokonságban, hanem az íbiszfélék közé tartozik. A tar jelzőt onnan kapták, hogy a fejük búbja teljesen csupasz. A tarkójukon viszont borzas tolldíszt viselnek.
A faj elterjedési területe eredetileg az egész mediterrán régiót magába foglalta, ideértve Észak-Afrikát, a Közel-Kelet egy részét, illetve Európa déli felét, Spanyolországtól az Alpok mentén át egészen a Balkánig. Évszázadokkal ezelőtt még Magyarország területén is előfordultak tarvarjak, az erre utaló emlékeknek az "utolsó magyar polihisztorként" emlegetett Herman Ottó több cikket is szentelt.
Az idők során a tarvarjak - nagyrészt az emberi tevékenységgel összefüggésben - a legtöbb élőhelyükről teljesen eltűntek. Európából legkésőbb a 19. századig mindenhol megszűntek vadon élő állományaik, és mára egykori elterjedési területük Európán kívüli részén is alig maradt belőlük.
Jelenleg a fajnak egy nem vonuló állománya ismert Marokkóból, nagyjából hétszáz egyeddel, és egy vonuló törökországi állomány, további mintegy kétszáz egyeddel. A harmadik, egészen a közelmúltig fennmaradt populáció, a szíriai, szintén vonuló állomány 2015 óta gyakorlatilag megszűnt. Így ma ezernél is kevesebb vadon élő tarvarjú van az egész világon. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a tarvarjút a veszélyeztetett fajok között tartja számon.
A tarvarjak megmentéséhez jelentős mértékben hozzájárulnak azok az állatkertek, amelyek - nemzetközi összefogással, tenyészprogram keretében - sikerrel szaporítják ezeket az állatokat. Ilyen intézmény a Fővárosi Állat- és Növénykert is. A világ állatkertjeiben összesen mintegy 1300 tarvarjú él, tehát több, mint amennyi a vadon élő egyedek száma összesen.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben évtizedek óta foglalkoznak a tarvarjak tartásával és szaporításával. Az állatok a Kisszikla oldalában található, úgynevezett keselyűröpdében laknak, egy térben a fakó keselyűkkel, a koronásdarvakkal és több más madárfajjal.
A tarvarjak a röpdében kialakított sziklapárkányon szoktak fészkelni: tavaly kilenc, tavalyelőtt pedig tizenegy fióka kelt ki és cseperedett fel sikeresen.
Az Állatkert részt vesz az Európai Állatkert és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által életre hívott, összehangolt tarvarjú tenyészprogramban is. E program keretében az elmúlt években többek között Amszterdamba, Lengyelországba, valamint az Egyesült Arab Emírségekbe is kerültek budapesti tarvarjak. Több alkalommal előfordult az is, hogy a budapesti kelésű tarvarjú fiókák felcseperedve visszatelepítési program részesei lettek.
A 2003-ban indult spanyol program célja, hogy az ország területén egykor őshonosnak számító, de onnan már évszázadokkal ezelőtt eltűnt tarvarjak újra jelen legyenek az Ibériai-félsziget faunájában. A visszatelepítéseknek köszönhetően ma már több mint száz tarvarjú él vadon Andalúzia területén, mintegy kéttucat fészkelő párral. A további visszatelepítések célja egy önfenntartó állomány kialakítása. Ehhez járulnak hozzá a Budapesten kikelt állatok is. A fővárosi Állatkert eddig két alkalommal küldött fiatal tarvarjakat Spanyolországba.
A visszatelepítésre szánt fiatal madarak először a Jerezi Állatkertbe kerültek, majd öt hetet töltöttek a Barbate község külterületén, a San Ambrosio tarvarjú állomás szoktató röpdéjében, hogy az ottani éghajlathoz hozzászokjanak. A közlemény szerint a Budapestről érkezett madarakkal együtt összesen több mint két tucat, különböző európai állatkertekből érkezett tarvarjút készítettek fel a visszatelepítésre, amelyre végül néhány nappal ezelőtt kerülhetett sor.
A tájékoztatás szerint csütörtökön rendezik meg a Fővárosi Állat- és Növénykertben a vadvilág napját, amelyen változatos programokkal várják a közönséget. A programokról a zoobudapest.com/tervezz-velunk/programtervezo/programnaptar linken olvasható részletes információ.
Forrás: MTI