http://komlomedia.hu/magyar-futar/13-iq100/16020-elkeszult-a-marsi-mintak-foldre-hozatalanak-vegleges-terve#sigProIdb321a98d6d
A NASA és ESA mérnökei felfedték az ambiciózus Mars Sample Return Mission küldetés véglegesített terveit, aminek során marsi kőzet- és regolitmintákat juttatnak majd vissza a Földre.
Az egyik legnagyobb változás, hogy a mintákat ősszegyűjtő ESA rover helyett a NASA már aktív Perseverance marsjáróját vetik be. Tartalékként az Ingenuity mintájára készülő két kis helikopter utazik majd a Marsra, így ha bármi probléma lenne a Perseverance roverrel, akkor helyette a helikopterek fogják begyűjteni a marsi mintákat.
Jeff Gramling, a Mars Sample Return programigazgatója szerint a Perseverance megbízhatóságát és várható élettartamát figyelembe véve biztosak benne, hogy nem lesz probléma a 2030 környékén várható mintagyűjtés során. További bizakodásra ad okot a Curiosity is, ami lassan 10 éve dolgozik a Marson és még mindig kiválóan teljesít.
Az Ingenuity sikere megmutatta azt is, hogy a helikopterek megbízható tartalékosai lehetnek a küldetésnek. A NASA technológiai demonstrációként küldte a helikoptert a Marsra, ami azóta 29 utat teljesített és több mint egy évvel túlteljesítette a várt élettartamát. A helikopterek bevethetősége a ötletek közül átkerült a lehetőségek közé; éppen ez a céljai a technikai demonstrációknak.
Az új terv egyben megoldja a NASA és az ESA mérnökeinek egy technikai problémáit is. Az idei megvalósíthatósági tanulmányok eredményei szerint a 2030-ra tervezett NASA leszállóegység túl nehéz lenne a biztonságos leszálláshoz, ha a fedélzetén vinné a plusz marsjárót; emiatt egy külön űrhajóval kéne szállíttatni, saját leszállórendszerrel. Ez tovább növelte volna a küldetés költségeit is, hiszen két leszállóegység drágább, mint egy.
A Perseverance megnövelt szerepét és a plusz helikoptereket leszámítva a küldetés egyébként nem változott. A Perseverance rover már 11 különböző kőzetmintát gyűjtött a Jezero-kráterből, mindegyiket pedig két kis kémcsőbe osztva tárolta el. Az egyik a roveren marad, a másikat pedig leteszi egy felszíni tárolóba, egyfajta biztosítékként. A marsjáró összesen körülbelül 30 mintát fog összegyűjteni, ennyi érkezik majd vissza a Földre.
Ha 2030-ban minden a tervek szerint alakul, a NASA leszállóegysége a Perseverance rover közelében fog leszállni. Ezután a marsjáró átgurul az egységhez, ahol az ESA fejlesztette robotkar egyesével átteszi a mintatartó csöveket egy kosárlabda méretű, gömb alakú tárolóegységbe. A leszállóegység ezután 2031 elején rakéta segítségével áll Mars körüli pályára, ahol egy ESA fejlesztette űrhajó elfogja, biztonságba helyezi és hazaszállítja a Földre. A küldetés utolsó lépése, hogy a repülő csészealj formájú egység 2033-ban landol a utah-i sivatagban.
Ha a Perseverance a következő 9 évben mégis olyan nehézségekbe ütközne, hogy nem tudja elvégezni a minták szállítását, le tudja helyezni a mintatartókat a felszínre, ezzel egy második lerakatot hozva létre. Ha ez történik, akkor jönnek képbe az akár 700 méteres távolság megtételére is alkalmas helikopterek, amik egyesével össze tudják gyűjteni és el tudják szállítani a mintatartókat. Ha a Perseverance teljesen meghibásodna és a csöveket se tudná letenni, akkor a leszállóegység a tartalék lerakat mellett fog landolni és azokat szállítja vissza a Földre.
Forrás: csillagaszat.hu / Science