A Stanford Orvosi Egyetem kutatói kifejlesztettek egy új, két immunstimuláló szerből összeálló vegyületet, amelyet ha daganatos egerekbe fecskendeznek, akkor a rák minden jelét eltünteti – beleértve a befecskendezés helyétől messze lévő áttéteket is.

A tanulmány szerint a módszer sok különböző ráktípusnál is működik – beleértve a legtöbb spontán módon kialakulót. A kutatók szerint a szer alkalmazásával egy gyors, és a mai módszerekhez viszonyítva olcsóbb és veszélytelenebb – szemben az igen veszélyes kemoterápiákkal – eljárást jelenthet.

“Amikor ezt a két hatóanyagot együtt használjuk, az egész testre kiterjedő daganat elhalást látunk,” mondta Ronald Levy, onkológia professzor. “Ez a módszer áthidalja a daganat specifikus immuncélpontok azonosításának szükségességét és nincs hozzá szükség a teljes immunrendszer aktiválására vagy a beteg immunsejtjeinek testreszabására.”

Az egyik hatóanyag használatát már emberekre engedélyezték, a másikat pedig már több, a rákhoz nem kapcsolódó klinikai vizsgálatban letesztelték. Januárban egy új klinikai vizsgálat indult, hogy kiderítsék a kezelés hogyan hat a limfómás betegekre.

Ronald Levy, a kutatás vezetője a rák immunterápiák szakterületének – ami az immunrendszer segítségét veszi igénybe a rák elleni küzdelembe – egyik úttörője. Az ő laborjában fedezték fel például a rituximab-ot, ami az egyik első monoklonális antitest, amit emberi rákellenes kezelésekre engedélyeztek.

Az immunterápiák egy része a teljes immunrendszert stimulálja, mások viszont azokat a pontokat célozzák meg, amelyek korlátozzák az immunsejtek természetes rák ellenes hatásait. Ezen felül vannak olyan terápiák is, melyek a leukémia és a limfóma kezelésére a betegek saját immunsejtjeit módosítják genetikailag, hogy azok hatékonyabban küzdjenek a daganatok ellen. A legtöbb közülük sikeresnek bizonyult, azonban mindnek megvolt a maga hátránya – nehezen kezelhető mellékhatások, magas ár, hosszú kezelés.

“Ezek az immunterápiai előrelépések mind átformálják az orvosi gyakorlatot,” mondta Levy. “A mi megközelítésünk egy egyszer kis mennyiségben beadott két hatóanyag, ami csak a daganatokon belüli immunsejteket stimulálja. Az egereknél lenyűgöző, az egész testre kiterjedő hatásokat láttunk, ami az egész állatban eltávolított a daganatokat.”

A rák és az immunrendszer között egy furcsa kapcsolat áll fenn. Az immunsejtek, mint a T sejtek, felismerik a rákos sejtekre jellemző rendellenes fehérjéket és ezért megtámadják a daganatokat. Azonban ahogy a daganatok növekednek, különböző védelmi mechanizmusokat alakítanak ki az immunsejtek ellen.

Az új módszer ezeknek a rák specifikus immunsejteknek az újraaktiválásával történik úgy, hogy a hatóanyagokat közvetlen a daganatos területbe adják be. Mivel a hatóanyagokat közvetlenül a daganatokba fecskendezték, így azoknak az aktiválást erősítő képessége csak olyan immunsejteket érint, amelyek már eredetileg is képesek voltak felismerni a daganatok rendellenes fehérjéit.

Ezek a specializált immunsejtek ezután kiszabadulnak a daganatokból és elkezdik megkeresni és elpusztítani a test más részein lévő daganatokat is.

A megközelítés meglepően hatékonyan működöt az egereken végzett kísérleteknél, amiben a kísérleti egereknél két limfómás daganat volt a testük két pontján. A hatóanyag egy daganatba történő befecskendezésével mindkét daganatnál lényeges leépülést értek el – és összességében a 90 vizsgált egérből 87-et sikerült kigyógyítani a rákból. Annak ellenére, hogy ennél a három egérnél újult erőre kapott a rák, az eredeti kezelést megismételve kigyógyultak a betegségből. A kutatók ezen felül hasonló eredményeket találtak mell, vastagbél és melanómás daganatoknál is.

Azoknál az egereknél, melyeket módosítottak, hogy mellrák alakuljon ki náluk, szintén jól reagáltak a kezelésre és az első kezelést látszólag megakadályozták a daganatok jövőbeni kialakulását is.

Végül a kutatók azt is megnézték, hogy mi van akkor, ha két különböző ráktípus van jelen egy egérnél. A csapat az egerekbe két különböző helyen ültetett be limfómás rákos sejteket és egy harmadikba vastagbélrák sejteket. A limfómás daganat kezelésének hatására a várakozásoknak megfelelően csak a másik limfómás daganat épült le,  a vastagbélrákos daganat nem – ezzel is szemléltetve, hogy a kezelés csak az adott rákos sejtekre fejt ki hatást.

“Ez egy erősen célzott megközelítés,” mondta Levy. “Csak a kezelt terület daganatai által kifejtett fehérjéken osztózó daganatok érintettek. Konkrét célokat támadunk meg, anélkül, hogy azonosítanunk kellene melyik fehérjéket ismerik fel a T sejtek.“

A jelenlegi klinikai vizsgálatba először 15 enyhe limfómás daganatokkal küzdő beteg bevonását tervezik. Hogyha ez sikeresnek bizonyul, a kutatók szerint rengeteg daganat fajta kezelése leegyszerűsödhet. A kutatók azt is el tudják képzelni, hogy a módszernek a daganatok műtéti eltávolításakor is szerepe, mert megakadályozzák a lehetséges megmaradt daganatos sejtek terjedését és az áttétet képzett sejtekkel is leszámolhatnak – és a feltételezések szerint a genetikai rendellenességekből adódó rákfajták kialakulását is megakadályozhatják a jövőben.

“Nem hiszem, hogy korlátja lenne annak, hogy milyen típusú daganatokat tudunk kezelni, egészen addig, amíg azokba az immunrendszer is behatolt,” mondta Levy.

Forrás: astratio.hu / stm.sciencemag.org