http://komlomedia.hu/magyar-futar/13-iq100/9883-a-helioszferat-tanulmanyozna-a-nasa#sigProIdf232120fc5
A szakembereket az érdekli, hogy ez miként véd minket a csillagközi sugárzástól.
Az amerikai űrügynökség a napokban hozott döntést arról, hogy kellő finanszírozással teszik lehetővé a következő évtizedre tervezett új küldetés elindítását. Ennek elsődleges célja a helioszféra tanulmányozása lesz, ennek érdekében azonban most nem utazunk a tőlünk nagyon távol elhelyezkedő régióba.
A hivatalos közleményben arról írnak, hogy az Interstellar Mapping and Acceleration Probe (IMAP) névre keresztelt küldetés keretében egy speciális műholdat indítanának útnak, amely a Voyager-szondákkal ellentétben nem utazna a nagyjából 17 milliárd kilométeres távolságra, hogy a helyszínen tanulmányozza a Naprendszert a csillagközi sugárzástól védő, számunkra kiemelten fontos és érdekes buborékot. Ehelyett az úgynevezett L1 Lagrange-pont lesz a szonda tartózkodási helye, a Földtől alig 1,5 millió kilométerre, ahonnan 10 különböző műszerrel igyekszik majd jobban megmérni és megvizsgálni a beérkező, a helioszféra által előzetesen megszűrt csillagközi sugárzást, ebből szeretnének ugyanis további következtetéseket levonni a buborékra vonatkozóan.
A küldetés teljes költsége (nem számítva a fellövés számláját) 492 millió dollár lenne, ami nem nevezhető óriásinak. Összenhasonlításként, a New Horizons ennél jóval többe, 700 millió dollárba került, itt azonban az út rövidsége miatt sikerült lefaragni a kiadásokat. Tekintettel arra, hogy a Voyager-1 35 évnyi utazás után érkezett a helyszínre, ennek megismétlése nem éppen optimális választás, ezért inkább az L1-ről tanulmányoznák a sugárzást, hogy jobban megismerjük a rendszert körülvevő buborékot. Erre már csak azért is szükség lesz, mert a hosszabb űrutazások során az űrhajósokat is éri a sugárzás, a hosszabb távú következményekkel pedig mindenképpen tisztában kell lennünk.
Az IMAP legkorábban 2024-ben indulna el, akkor azonban kevesebb, mint fél év alatt a kijelölt helyszínre érkezne a szonda, ahol a Föld és a Nap kombinált gravitációs vonzása tartja majd a megfelelő pozícióban.
Forrás: sg.hu / nasa.gov