A bankok már tudják, hogy a Kúria július 4-én az adósok számára kedvező döntést fog kihirdetni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy elkezdődött az adósok félreinformálása a médiában.

Az elsők között van a privátbankár.hu (Kattintson ide... ), aki egy szakértőre hivatkozva közöl nevetséges megállapításokat. A “szakértő” hölgy tudása olyannyira megkérdőjelezhetetlen, hogy amennyiben elhinnénk azt, amit állít, miszerint: ”… a Kúria előtt lévő ügy alperese, vagyis az adós…„ (Időközben a hivatkozott cikkben már javították ezt az oltári nagy bakit, de az interneten még fellelhető volt az eredeti részlet. Ide kattintva Kattintson ide... megnézheti a Google kereső lementett képét – a szerk.) akkor az a furcsa dolog állna elő, hogy az OTP, aki kizárásos alapon csak a felperes lehet, saját maga ellen indított pert. A Kúria honlapján található közleményben ugyanis ez olvasható: ”A felperes keresetében többek között a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. „

Mindig azt halljuk, hogy a semmis szerződés nem jó az ügyfelek számára, mert még a jelenleginél is rosszabb helyzetbe kerülnek, de ha megegyezik a bankkal, akkor a szerződés fenntartása kedvezőbb lehet számára. Felmerül több kérdés ezzel kapcsolatosan:

A bank miért foglakozik egy csapásra azzal, hogy mi lesz szegény adóssal?

A következőkben összefoglaljuk, hogy a “szakértő” állításaival ellentétben, mi történik semmis szerződés esetén:

Főszabály szerint az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el.

1. A bank követelése vs. az adós tartozása

Semmis szerződés esetén megfordul a bizonyítási kényszer és a bank csak arra az összegre és annak esetleges kamataira tarthat igényt, amit bizonyíthatóan adós rendelkezésére bocsátott.

Vagyis csak akkor követelheti a szerződésben meghatározott CHF összeget az adóstól, ha bizonyítani tudja, hogy azt az adós rendelkezésre bocsátotta. Ellenkező esetben csak az adós folyószámlájára érkező forint összeget tekinthetjük jogos követelésnek.

Végezzünk egy gyors számítást:

A kölcsön összege: 15.000.000 HUF (100.000CHF)

Árfolyam: 150 HUF/CHF

Jelenlegi árfolyam: 235 HUF/CHF

A bank követelése a szerződés szerint jelenlegi 23.500.000 HUF (100.000CHFx235) + kamatok árfolyamon (tőketörlesztést az egyszerűség kedvéért nem számoltunk)

Ellenben a bank jogos követelése (amit bizonyítani tud) semmis szerződés esetén: a folyósított maximum 15.000.000 HUF + kamatok (tőketörlesztést az egyszerűség kedvéért nem számoltunk)

Különbség: 8.500.000 HUF

Ebből az egyszerű példából mindenkinek világos lehet, hogy ki jár rosszabbul egy esetleges semmis szerződés esetén. Elképzelhető, hogy a “szakértő” a cikkben ugyanúgy összekeveri a bank és az adós szavakat, mint az alperest és a felperest…

Kapcsolódó cikkünk: Így kell elszámolni semmis deviza alapú kölcsön esetén Kattintson ide...

2. Jelzálog

Semmis szerződés esetén nem csak maga a kölcsönszerződés válik érvénytelenné, hanem a hozzá kapcsolódó jelzálogszerződés is. Ennek következtében az adós tulajdonában lévő ingatlan tehermentessé válik, mellyel a továbbiakban szabadon rendelkezhet. Mivel az ingatlan újra tehermentessé vált, az adós úgy is dönthet, hogy a bank felé esetlegesen fennálló tartozásának kiegyenlítésére (mely az esetek nagy részében jóval kisebb az eredeti kölcsönnél) új forint kölcsönt vesz fel, melynek fedezete lehet a tehermentesült ingatlan.

Könnyen kitalálhatjuk, hogy a semmis szerződés esetén ez esetben ki jár rosszabbul azzal, hogy tehermentesé válik az ingatlan.

3. Egy összegben történő visszafizetés

Sokat hangoztatott adós riogató szlogen, melyet előszeretettel alkalmaznak, hogy:

„Semmis szerződés esetén az adósnak nagyon nehéz lehet, ilyenkor ugyanis vissza kell fizetni a teljes tőkét és a kamatokat, sőt a per alatt összegyűlt késedelmi kamatokat is”

Belátható, hogy az adósok többsége nincs abban a helyzetben, hogy az esetlegesen fennmaradó tartozását egy összegben visszafizesse. Ezzel a törvényhozók is tisztában vannak, épp ezért a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 217. § (3) bekezdése szerint a bíróság a kötelezettségnek részletekben való teljesítését is elrendelheti. Kivételes esetekben a határozat jogerőre emelkedése után az első fokon eljárt bíróság a részletekben való teljesítést, illetőleg a részletekben való teljesítés módosítását bármelyik fél erre irányuló indokolt kérelme alapján – az ellenérdekű fél meghallgatása után – végzésben engedélyezheti. A bíróság e végzését tárgyaláson kívül hozza meg, de határozathozatal előtt a másik felet köteles meghallgatni (113. §). Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében a bíróság azt is kimondhatja, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.

A NAV szerint a lakás/lakhatási lehetőség elvesztése a megélhetés súlyos veszélyeztetettségének körébe tartozik. Így indokoltnak mondhatjuk a részletfizetési lehetőség megadását a bíróság által meghatározott kamattal és törlesztő részlettel.

Az adósnak, már csak abban kell reménykedni, hogy bíróság a bankoknál szűkebb körben kíván élni az egyoldalú módosítás és kamatváltoztatás lehetőségével.

A cikk állításainak cáfolata:

1. Részleges vagy teljes semmisség

„Éppen ezért a Kúria előtt lévő ügy alperese, vagyis az adós kérte a semmisség kimondása mellett, hogy a Kúria ne az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezzen, mert az aránytalan jogkövetkezményt jelentene.”

A cikkben nyilatkozó “szakértő” tévesen állítja, hogy az adós részleges semmisséget kért. Az igazság az, hogy a bank kérte a részleges semmisség megállapítását, az adós (felperes) a másodfokú ítélet hatályban tartását, ezzel a teljes semmisség fenntartását kérte.

A probléma csak annyi a bank részleges semmisségi kérelmével, hogy a szerződés a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontjába ütközik, mely teljes semmisséget eredményez. A Hpt., mint speciális törvény, erősebb a Ptk.-nál, ezért ebben az esetben nem alkalmazható a Ptk. 239 §-ban meghatározott részleges semmisség.

2. Ingatlan árverezése

„ Az adós akár a teljes hitelösszeg azonnali visszafizetésére is kötelezhető, de ha ezzel nem rendelkezik, akkor az ingatlant el kell adni. még akkor is ha az a család egyetlen lakóingatlana.

Ilyenkor a legjobb eset, ha az adós maga értékesítheti a lakást meghatározott idő alatt, de ha ez nem sikerül határidőre, a bank elárverezheti az ingatlant, amire a sürgősség miatt csak gyakran nyomott áron kerülhet sor.”

Nem igazán érthető, hogy a “szakértő”, hogyan is felejtheti ki a fent már említett részletfizetési lehetőséget.

Kiemelt hangsúllyal kívánjuk megjegyezni, hogy semmis szerződés esetén, a továbbiakban egy tehermentes ingatlanról beszélünk, ami már nem fedezete az adós tartozásának. Ezért a bank nem árverezheti azt el. Akkor juthat a lakásból pénzhez, ha egy későbbi végrehajtási eljárás során a lakást a végrehajtó lefoglalja és elárverezi. Ennek viszont előfeltétele, hogy a lakás még az adós tulajdonában legyen.

3. A szerződés semmissége

„Összegezhetjük, hogy a semmisség kimondása nem kedvező az ügyfél számára, viszont el lehet érni a szerződés fenntartása mellett az adós számára valamivel kedvezőbb pozíciót, és esetleg el lehet kerülni az ingatlan elvesztését…”

Ebben a kérdésben nem kívánunk állást foglalni, döntse el mindenki a fent leírtak alapján, hogy a “szakértő” által preferált szerződés fenntartás vagy a szerződés semmissége kedvezőbb az adósra nézve….

Forrás: Hiteles Magyarok Fóruma Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 48 732 895 megtekintés

Videó: 28 055 923 megtekintés

Látogatók

Összesen5164899

Jelenleg az oldalon

4
Online

Interreg CE1013 REFREsh