Magyarország a II. világháború idején élelmiszert szállított Németországnak, amit az a mai napig nem fizetett ki. A magyar nemzet megdolgozott ezekért az élelmiszer-szállítmányokért. Az adatok most is rendelkezésre állnak a régi statisztikai könyvtárak adatbázisában.

Az adósság 9.000 milliárd Ft-nak megfelelő összeg .

Magyarország és Németország között nincs rendezve a II. világháborús adósság, tartozás. A Kádár korszak idején, felvetettük ezt a kérdést az akkori NSZK-nak. Ők akkor hajlandóak lettek volna kifizetni az adósságot, de csak abban az esetben, ha Magyarország elismeri az NSZK-t. Természetesen nem ismertük el a Szovjetunió nyomása miatt.

Akkor, a tárgyalások eredményeként, mint egy csontot odadobtak nekünk egy kis hitelt, amit természetesen vissza kellett fizetnünk.

Amióta egyesült a két német ország (NSZK, NDK), talán még jogosabb felvetni ezt a kérdést, mert az egyesülés után újra az egységes Németországhoz fordulhatunk jogos igényünkkel.

A görögök felvették a németek háborús adósságát, kártérítését a háború után.

A békeszerződés értelmében hadianyagot nem lehet elszámolni, és ennek értelmében Magyarország nem tartozik Németországnak, mert mi csak hadianyagot kaptunk Németországtól, mi viszont élelmiszert adtunk Németországnak. Az élelmiszer a német lakosság életét mentette meg, mert nagy volt az éhezés főleg a háború vége felé.

Magyarország politikusai fel sem vetik ennek az adósságnak kérdését vagy tudatlanságuk, vagy félelmük, vagy megalkuvásuk miatt.

Annak idején a Kádár-diktatúra alatt felvetették az igényt.

Egyetlen kormány sem veti fel a németeknek, hogy – gyerekek – még tartoztok nekünk elég szép nagy összeggel. A két Németország egyesítésénél a magatehetetlen Horn-kormány még fel sem veti ennek az adósságnak a kérdését.

Angela Merkel napjainkban pedig a magyar bevándorló politika ellen kardoskodik, de előbb talán rendeznie kellene a régóta húzódó adósságát és csak utána lehetne bármilyen követelése felénk.

Sajnos ezekről a tényekről a magyar nemzet keveset tud, talán nem is hallott róla sohasem.

2016. február 02-án kiegészítettük cikkünket, mert sokan kérdezték a forrásunkat:

A Privatizáció című filmünk forgatásánál többször felvetődött, több interjúalany is említette, olyannyira, hogy Pavics Lázár (egykori pénzügyminisztériumi szakfőtanácsos) – konkrétan – belemondta a kamerába az adatokat (a filmből ez kimaradt, mert nem témája a privatizációnak).

A KSH adatok az alábbi levélben olvashatók, de bárki utána nézhet a KSH könyvtárában:

Kattintson ide...

Akkor egy kis matek (de közgazdászaink, matekosaink is számoljanak!):

3.138.678.000 pengő (3.1 milliárd pengő) X 4,4 (az 1938-as dollár árfolyam) = 13.8 milliárd dollár (1946-ban).

70 évvel ezelőttiről beszélünk, számoljunk tovább:

1%-os kamatos kamattal 27 milliárd dollár

2%-os kamatos kamattal 54 milliárd dollár

3%-os kamatos kamattal 106 milliárd dollár…

Ez mai árfolyamon (290 Ft a dollár árfolyama 2016.02.02-én): 30 ezer milliárd Ft a mai napon Németország ki nem fizetett adóssága felénk (több, mint a cikkben említett 9.000 milliárd Ft!)

Ha nem kamatos kamattal számoljuk az adósságot (miért is tennénk, hiszen nekünk sem adtak soha semmilyen kedvezményt a kamatokból), akkor is a 13,8 milliárd dollár alaptőke esetén a kamat éves 3% kamattal számolva 70 év alatt 29 milliárd dollárra jön ki, ami együttesen 42,8 milliárd dollár tartozást jelent. Az jelenlegi árfolyamon több, mint 12.000 milliárd Ft tartozás.

Akárhogyan is számolunk, az adósságot illene rendeznie Németországnak, nekünk sem engedték soha az adósság elengedésének még a gondolatát sem felmerülni...

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

MTI Hírfelhasználó