Több száz pécsváradi zarándok vett részt szombaton Kalocsán az Asztrik-ereklye átadásán. Vízkereszt főünnepén Bábel Balázs érsek úr bezárta az Asztrik évet a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében. A Szentmisén Antal Géza pécsváradi apát-plébános mondta a szentbeszédet. A Szentmise végén a pécsváradi egyházközségnek a főpásztor Asztrik ereklyét ajándékozott. A kiemelkedő ünnepre zsúfolásig megtelt a főszékesegyház hívekkel, valamint zarándokokkal.

Pécsvárad első apátja Asztrik volt, aki 1000-ben Rómából, II. Szilveszter pápától hozott koronát Szent Istvánnak. Később Kalocsa, majd Esztergom érseke lett. Asztrik, eredeti nevén Radla, cseh, vagy horvát származású volt. Bencés szerzetesként az Anasztáz nevet vette föl, amelynek egyik változata az Asztrik. Miután 992-995-ig a csehországi Brewnow apátja volt, 996-ban Magyarországra jött, ahol a Szent Márton hegyén épített első magyar bencés kolostor, majd a pécsváradi apátság apátja lett. A térítő munkában nagy lelkesedéssel és eredménnyel vett részt. 999-ben István király őt küldte Rómába, hogy II. Szilveszter pápával tárgyaljon. Asztrik közbenjárására a pápa arany koronát, apostoli királyi címet és apostoli keresztet küldött Istvánnak, valamint a magyar egyházszervezést jóváhagyó pápai iratot. A jóváhagyás birtokában Szent István elkezdte a magyar katolikus egyház területi alapú megszervezését. Az országot 10 püspökségre és két érsekségre osztotta, az egyházszervezet élére Esztergomot állította.

2018. január 6-án, szombaton Kalocsán, a Kalocsai Főegyházmegye Asztrik-évének lezárásával egyidőben Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek átadta a pécsváradi plébánia számára adományozott Asztrik-ereklyét. Pécsváradot közel félszáz zarándok képviselte az eseményen. Az első pécsváradi apát ereklyéjét másnap, a 9.00 órai szentmisén mutatták be a Pécsváradi Plébániatemplomban. Az ünnep alkalmával a város tulajdonában levő szentkorona-másolatot is kihelyezték tiszteletadásra.

Forrás, fotók: Pécsi Egyházmegye