Nem sikerült szintet lépni, az első két fordulóban megszerezett 20-20 ponthoz a DÖKE Komló most 18-at szerzett – 10 pont a hátrány a címvédő Testvériséggel szemben, 7 pont az előny a Józsefváros előtt.

Szegeden, a szeptember végére halasztott 3. fordulóval folytatódott az idei NB I-es csapatbajnokság. A DÖKE Komló újra teljes, hatfős csapattal vághatott neki a fordulónak. A baranyai csapat a Fülöp, Szendrey, Trecskó, Takács, Major, Balla összeállításban kezdte meg az utolsó előtti kört. A körülmények, mint minden alkalommal az utóbbi időben, kiválóak a Tisza-parti gombozó társak igyekezetének, a tágas, jól megvilágított teremnek és az egyenletes minőségű pályáknak köszönhetően.

Fülöpék ígéretesen belekezdtek, legtöbbször esélyt sem adva az ellenfeleknek, 5 alkalommal is fölényesen, 7-1 arányban múlták felül a soron következő riválist.  Ej, mit nem adtunk volna azért, ha néhány ilyen meccset csak 5-3-ra nyerünk, és az egyik győzelmet „átvihettük volna” a másik, gyengébbre sikerült találkozóra! Nos, a gombfoci annyiban mindenkép hasonlít az igazi futballra, hogy a „ha” kezdetű mondatoknak itt is ugyanakkora, vagyis semekkora jelentőségük sincs. A Józsefváros, mint oly sokszor a közelmúltban, ismét borsot hozott nekünk, és ha már ott volt, jól odadörgölte az orrunk alá egy 2-6-os vereség képében. A Kecskeméttől is még ki lehet kapni, de arra viszonylag kevesen fogadtak volna, hogy az Újkori Táltosok is – nomen est omen – épp a komlóiak ellen táltosodik meg. Az viszont igazi bravúr volt a végén, hogy a címvédő Testvériség – aki most már az idei bajnoki cím legfőbb várományosává lépett elő – is kapott a fentebb említett 7-1-es sorozatból egyet. Emeli az értékét a győzelemnek, hogy az eddigi 27 mérkőzéséből 3-at vesztő fővárosiakat kétszer a Komló tudta legyőzni.      
   
Az NB I. élcsoportjának állása a 3. forduló után:

1.    Testvériség         68 pont
2.    DÖKE Komló        58 pont
3.    Józsefváros         51 pont
4.    Szeged              48 pont
5.    Kecskemét         46 pont

Azt el kell ismerni, hogy a Testvériség csapata nagyon közel lépett ahhoz, hogy a bajnoki serleg tulajdonlását újabb egy évvel meghosszabbítsa. Amellett, hogy a baranyaiaknak hibátlan körre lenne szükségük hazai pályán, novemberben, kellene az is, hogy riválisunk többször kapjon ki egy kör alatt, mint az eddigi 3 körben összesen. Nos, egybehangzó vélemények szerint ennyire félvállról nem fogják venni Szatmáriék az észak-mecseki látogatásukat, még ha tudják is, hogy behűthetik a pezsgőket. Összegezve, fejlődünk, Trecskó is már egyre eredményesebb, de messze még az a bizonyos léc, amit a Testvériség elég magasra emelt. Azt is hozzá kell tenni, hogy amikor mi voltunk a bajnokok, akkor kevéssé a nagyarányú győzelmek jellemeztek minket, viszont mindenkinél nagyobb volt a mérkőzésnyeréseink száma. A 4., utolsó fordulóban Komlón az a cél, hogy az ezüstérmet biztosan megszerezzük, lehetőleg csökkentve az éllovas előnyét.

Az NB I-es csapatbajnokit követően a Hédl Ferenc Emlékversenyen egyéniben állt asztalhoz az élmezőny nagy része. A DÖKE Komlót az előző játéknapon szereplő csapatunk mind a hat játékosa képviselte.

A csoportmérkőzéses első szakaszból egyből a legjobb 16 közötti egyenes kiesés szakaszba, valamint, mint némi félreértés után kiderült, a 17-32 közötti, szintén kiesés, úgynevezett vigaszágon játszhattak tovább a játékosok. A csoportküzdelmek – mely néhány helyen azért hozott meglepetéseket is – után a legjobb 16 közé 4-en is bekerültek a komlói játékosok közül. Szendrey hibátlan mérleggel, Trecskó és Balla veretlenül, valamint Fülöp az élen végezve jutott be a legjobbak közé. Itt az első fordulóban Balla kiesett, a későbbi hazai győztes Kiss István ellen. Róla hallunk még… A legjobb 8 között tehát még ott volt 3 DÖKÉ-s! Ez eddig jó. A bombaformában játszó, imént említett szegedi Kiss István előbb Elemért győzte le ritkán látható arányban, majd az elődöntőben Szendrey-t óriási csatában 3-2 arányban múlta felül. Kiss végül a győzelmet csapattársa, az élete játékát nyújtó Olajos ellenében szerezte meg egy 2-2 utáni szétlövésben. Szendrey Tibor a bronzmérkőzésen érvényesítette a papírformát és megszerezte a bronzérmet a Mészáros elleni 2-0-lal. A helyosztókon a főversenyben Fülöp az 5., Trecskó a 6. helyre futott be. Trecskó János számára ez a helyezés egyben a II. osztályú mezőny 3. helyét jelentette. Gratulálunk az érmekhez! Az alsó ágon vigasztalódás Takácsnak sikerült a legjobban, ott a döntőig jutott, de ez összességében középmezőnyt jelentett a 18. hellyel.

Színvonalas, izgalmas, meglepetésekkel teli verseny volt ez, két komlói éremmel.  Visszatekintve az utóbbi néhány év egyéni versenyeire, megállapítható, hogy már nem lehet meglepődni azokon a helyezéseken, amiket korábban így határoztunk meg. Mára már rendszeressé vált, hogy egy 8-10 I. osztályú versenyzőt felvonultató mezőnyben egy II. osztályú versenyző dobogón végez, illetve több II. osztályú játékos bejut a 8 közé. Sőt előfordult már, hogy  III. osztályú gombozó is bejutott a legjobbak közé. Most a szegedi Olajos Csaba szállította az aktuális, előre nem várt eredményt. Én már kíváncsian várom, hogy mi lesz a novemberi komlói DÖKE Kupán, talán egy komlói fog egy előzetesen kevésbé várt sikert elérni? Előtte azonban október első hétvégéjén az NB II-es csapatunk igyekszik megőrizni igen előkelő dobogós helyét, majd a hónap végén EB, 4 komlói résztvevővel!

Forrás: Gyozsán Zoltán szakosztályvezető