http://komlomedia.hu/13-iq100/10421-a-stressz-osszezsugoritja-az-agyat#sigProIdd567027319
A középkorúakban a magasabb kortizolszint kisebb agytérfogattal és rosszabb memóriával párosul egy új vizsgálat szerint.
A Harvard Orvosi Kara és más intézmények kutatói 2231 negyvenes-ötvenes alanyt vizsgáltak meg, jelentős részüket mágneses rezonancia képalkotás segítségével, hogy megállapítsák agytérfogatuk nagyságát. A vizsgálatokkal egy időben a résztvevők kortizolszintjét is mérték, végül memória- és logikai feladatokat végeztettek el velük. Összességében úgy találták, hogy akiknek magasabb a kortizolszintjük, mérsékeltebb agymérettel és kognícióval bírnak.
Ami azért lehet érdekes, mert a kortizol egy mellékvesekéreg által termelt glükokortikoid stresszhormon, vagyis a szakértők összefüggést fedeztek fel a stressz és az agy működést is befolyásoló strukturális változásai között. Ahogy Justin B. Echouffo-Tcheugui, a kutatás vezetője elmondta, a kortizol és a memória összefüggéseit már több tanulmány vizsgálta, de tudomása szerint saját kutatócsoportja az első, amely a hormon vérbeli szintje és az agytérfogat kapcsolatát tanulmányozta.
A kutatás másik érdekessége, hogy bár a magas kortizolszint az eredmények alapján jól kimutatható hatással van az agyra, a kutatók demenciának nem látták nyomát sem az agyi vizsgálatok, sem a kognitív feladványok során. A fizikai és a funkcionális változások közötti összefüggés, vagyis hogy a kisebb agyméret rosszabb mentális képességekkel jár együtt, ugyanakkor különösen erősnek bizonyult a kutatásban résztvevő nők esetében.
„A kognitív öregedés megértésére tett erőfeszítések során kiemelten érdekesnek és aggasztónak tűnik a modern életmóddal járó megemelkedett stressz szerepe a folyamatban” – mondja Sudha Seshadri, a kutatás egyik résztvevője. „Az egyik dolog, amit az állatkísérletek alapján tudunk, hogy a stressz kognitív hanyatláshoz vezethet. És ebben a vizsgálatban nagyszámú alany kapcsán bizonyosodott be, hogy a magasabb reggeli kortizolszint rosszabb agyi struktúrával és teljesítménnyel jár együtt.”
Az összefüggés tehát elég egyértelműnek tűnik, a hatásmechanizmus azonban egyelőre korántsem világos. A kutatók szerint azonban az már a rendelkezésre álló információk alapján is világos, hogy a kortizolszint monitorozása fontos eszköz lehet a stressz további negatív hatásainak megelőzésében. Például ha valakinél tartósan magas a hormon szintje, azt érdemes lehet stresszmentesebb életmódra bátorítani, hogy ezzel elejét vegyék a további agyi károsodásoknak, és velük a szellemi hanyatlásnak.
Forrás: ipon.hu / news.uthscsa.edu / n.neurology.org