Az Európai Unió vezetői azért halogatták a görög adósságok átütemezését, hogy a társadalom sanyargatása árán segítsék a bankokat veszteségeik minimalizálásában - állítja egy vezető közgazdász.

Az Európai Unió vezetői a morális hanyatlás jeleit mutatták azzal, hogy halogatták a görög állampapírok cseréjét. Ezzel segítettek a régióban tevékenykedő bankoknak veszteségeik minimálisra szorításában - jelentette ki a Carl Weinberg, a napi piaci adatszolgáltatással és elemzésekkel foglalkozó High Frequency Economics alapítója és vezető elemzője márciusi tanulmányában.

Álláspontja szerint az uniós döntéshozók szándékosan késleltették az adósságok átütemezését, pontosan tudva, hogy ezzel hozzájárulnak a gazdaság lepusztulásához, de eközben időt adnak a pénzintézeteknek, hogy felkészüljenek a kezükben lévő görög kötvények értékvesztésének kivédésére - idézi a CNBC a szakértő érvelését.

Így volt kényelmes a bankoknak

Miért nem engedték meg Görögországnak, hogy két évvel ezelőtt átalakítsa tartozásait, még azelőtt, hogy a GDP 15 százalékkal zuhant volna, hogy a kormányzás és a gazdaság destabilizálódott volna, hogy minden magánhitelezőnek jelentős értékvesztést kellett volna elkönyvelnie, hogy visszamenőleges hatállyal bele kellett volna kényszeríteni őket a kötvénycserébe, hogy aktiválni kellett volna a cds-biztosításokat? - tette fel a szónoki kérdést.

Azért, mert az kényelmetlen lett volna a bankoknak - adta meg a maga válaszát. Az EU vezetői brutális megszorításokat kényszerítettek rá a görög társadalomra a pénzintézetek kedvéért. A politikusok előnyben részesítették a lakosság sanyargatását a bankok terhelésével szemben, aminek alapján úgy tűnik, nem csupán a bankárokat érte el a morális züllés, hanem a kormányokat is, amelyeknek ellenőrzés alatt kellene tartaniuk őket - utalt a pénzügyi válságra, amelynek fő felelőseit sokan a kapzsi, ügyfeleiket csőbe húzó bankárokban találják meg.

Vigyázó szemeteket Mexikóra vessétek

Weinberg a nyolcvanas években a hitelezők képviselőjeként részt vett a latin-amerikai országok államadósságának átütemezésében, így nem véletlen, hogy onnan hoz példát arra, mit kellett volna tenni. Az 1982-as mexikói vagy az egy évvel későbbi brazil megoldás például szerinte egyértelmű siker volt - ezek esetén az hitelfeltételek módosításának terheit elsősorban az államkötvényeket birtokló kereskedelmi bankok viselték.

Mexikóban és Brazíliában gyors és határozott volt a beavatkozás, nem engedték meg, hogy a politikai megfontolások felülírják a szakmai szempontokat. Egyik említett latin-amerikai ország sem szorult azóta újabb és újabb hitelátütemezésre - igaz, mindkettő jelentős kölcsönöket vett fel az IMF-től a kilencvenes években. Mexikó és Brazília saját belátásuk szerint hajtották végre gazdasági reformjaikat, és ma már modellnek számítanak a világgazdaságban - állítja az elemző.

Görögországnak inkább befektetésekre van szüksége ahhoz, hogy legyőzze gazdasága gyengeségeit, mint valamiféle "okos" szerkezeti átalakításra - teszi hozzá Weinberg.

Forrás: napi.hu