A Reuters arról számolt be a napokban, hogy a Facebook – lévén Kínában blokkolják a közvetlen működését – új alternatívákat fontolgat, hogy “betörjön” az országba. Ezek magukban foglalják kisebbségi részesedések megszerzését egyes helyi technológiai cégekben. Bár valószínűleg sem Peking, sem Washington nem lelkesedik majd az ötletért, Mark Zuckerberg vállalata számára talán ez a legjobb megoldás a kínai terjeszkedést illetően.

Kína egy hatalmas, tátongó szakadék a Facebook egyébként globális uralmában. Az ázsiai ország még 2009-ben, a hszincsiangi zavargások után tiltotta be a Facebookhoz való hozzáférést, részben azért, mert a tüntetők a közösségi oldalon szervezték meg a tiltakozásokat, részben pedig azért, mert nem voltak képesek megszűrni az oldalon megjelenő tartalmakat.

Bár a vállalatnak származnak bevételei olyan ügynököktől, akik a kínai hirdetőket képviselik – amelyek egyébként előszeretettel bombáznák hirdetéseikkel a hálózat közel 2,4 milliárd felhasználóját -, mindazonáltal a kínai vezetés semmi jelét nem mutatja, hogy hajlandó lenne a Facebook beengedésére. Nem beszélve arról, hogy a kínai igényeknek és a cenzúrázási követelményeknek megfelelően kialakított, Kína-barát hálózat létrehozása minden bizonnyal nemtetszést váltana ki az amerikai politikusok körében is.

Közvetlen hozzáférés nélkül az egyik opció a vállalat számára az, hogy a Yahoo nyomdokaiba lép. Az internet egyik úttörőjének számító cég alapítója, Jerry Yang 2005-ben 1 milliárd dollárt fektetett be az Alibaba e-kereskedelmi vállalatba, mégpedig 40 százalékos részesedés fejében. Ez persze nem mentette meg a Yahoo-t attól, hogy lassan a feledés homályába merüljön – fő márkáját 2017-ben értékesítették a Verizon számára 4,5 milliárd dollárért. A beruházás azonban egyike volt Yang legokosabb húzásainak, lévén részesedése ma körülbelül 50 milliárd dollárt ér.

A Facebook, felismerve a lehetőséget, szintén azon gondolkodik, hogy megveszi bizonyos befektetési alapok és más kínai vállalatok potenciális kisebbségi részesedéseit, bár tény, hogy döntés mindeddig nem született semmilyen beruházásról. Zuckerberg ezáltal versenyképesebb piacra lépne be, mint a Yahoo az ő idejében.

A Facebook számára az is fontos szempont, hogy egyre nehezebben tud növekedést elérni azokon a piacokon, ahol már megvetette a lábát, mert a szabályozási környezet egyre ellenségesebbé válik mind Észak-Amerikában, mind Európában – azaz a vállalat fő pénztermelő régióiban. Mint az Instagram képmegosztó alkalmazás és a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatás tulajdonosa, a jövőbeli felvásárlásokat is minden bizonnyal kemény vizsgálatoknak fogják alávetni.

Könnyű hát megérteni, hogy Zuckerberg miért akarja újra “hatalma alá vonni” a több százmillió felhasználóval kecsegtető piacot, még akkor is, ha most még kicsiben kell gondolkodnia.

Forrás: kitekinto.hu / uk.reuters.com