Az Európai Unió Bíróságának határozata szerint támogatást nyújthat az Egyesült Királyság a Hinkley Point C atomerőmű építéséhez, ezzel a bíróság jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi határozatát, és elutasította Ausztria keresetét.

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának tájékoztatása szerint a csütörtöki határozat megerősíti, hogy az Egyesült Királyság a tengerparti Somersetben elősegítheti új atomenergia-termelő kapacitások létrehozását. Az erőművet a tervek szerint 2023-ban helyezik üzembe, és várhatóan 60 éven keresztül működik majd.   

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a támogatások összeegyeztethetőek a belső piaccal, a versenytorzulás veszélye korlátozott. Hozzátették, hogy a támogatások negatív hatásai ellensúlyozzák azok pozitív hatásait. Ausztria később a határozat megsemmisítését kérte.   

Luxemburg Ausztria kérelmeinek támogatása mellett, míg Csehország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és az Egyesült Királyság a bizottság mellett avatkozott be az eljárásba.   

Indoklásában az uniós bíróság megjegyezte, hogy minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy a különböző energiaforrások közül kiválassza azokat, amelyeket előnyben részesít.   

Ausztria azon érvét illetően, amely szerint a Hinkley Point C-ben használt technológia nem új, a bíróság megállapította, hogy sem az állami támogatásokra vonatkozó szabályok, sem az Euratom-szerződés nem követeli meg a technológiai innováció fennállását.   

A bíróság elutasította azt az érvelést is, amely szerint az Egyesült Királyság beavatkozása nem volt szükséges. A döntés szerint a bizottság helyesen állapította meg, hogy az állam beavatkozása szükséges ahhoz, hogy megfelelő időben hozzanak létre új atomenergia-termelő kapacitásokat.   

A bíróság azzal sem értett egyet, hogy az Egyesült Királyságnak közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. A támogatás ugyanis nem közbeszerzési szerződésnek vagy koncessziónak, hanem egyszerű szubvenciónak minősül.   

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője az MTI-ez eljuttatott nyilatkozatában kijelentette, hogy az Euratom-szerződés a múlt emléke, amely a nem biztonságos nukleáris energia tisztességtelen előnyeit biztosítja.   

Úgy vélekedett a szerződés már nem felel meg az EU közös igényeinek és kihívásainak a kiegyensúlyozottabb és versenyképesebb villamosenergia-piacon. Mélyreható európai szintű vitára van szükség a nukleáris szerződés reformjáról olyan szabályok létrehozása érdekében, amelyek a tiszta energiára való átállást ösztönzik és megerősítik az európai piac versenyképességét - tette hozzá.

 

Süli: az uniós bíróság döntése igazolta az atomenergia fontos szerepét

Az uniós bíróság döntése igazolta, hogy az atomenergiának fontos szerepe van és lesz is az Európai Unióban, megőrizve azt az alapelvet, hogy a tagállamoknak szuverén joga dönteni atomerőművek létesítéséről az áramellátás biztonságát és a klímavédelmet célzó energiapolitikai céljaik megvalósításához - hangsúlyozta közleményében Süli János, a Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, a bíróság csütörtöki határozatát kommentálva.

Az Európai Unió Bíróságának határozata szerint támogatást nyújthat az Egyesült Királyság a Hinkley Point C atomerőmű építéséhez, ezzel a bíróság jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi határozatát, és elutasította Ausztria keresetét.   

A közlemény szerint a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter üdvözli az Európai Unió Bírósága alatt működő Törvényszék döntését, amely hároméves átfogó vizsgálat után megerősítette a brit atomerőmű-projekt uniós jóváhagyását. Az Európai Bizottság álláspontját támogatva az eljárásba tagállami szinten Magyarország is beavatkozott, így a döntés ennek kapcsán a magyar támogató álláspont elfogadását is jelenti - jelezte Süli János.   

Határozatában a Törvényszék rögzítette: az Egyesült Királyságnak joga van ahhoz, hogy az atomenergia fejlődésének előmozdítását közérdekű célkitűzésként határozza meg, még akkor is, ha ezt a célkitűzést nem követi az összes tagállam. A határozat kiemeli azt is, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, például a szélenergia nem alternatívái az atomenergiának, azok bizonytalan, időszakos rendelkezésre állása miatt - hívta fel a figyelmet a tárca nélküli miniszter.   

Süli János leszögezte: a brit állásponthoz hasonlóan a Paks II. projekttel Magyarország célja a nukleáris termelőkapacitások hosszú távú fenntartása, és szén-dioxid-kibocsátástól mentes, folyamatosan rendelkezésre álló, olcsón termelő erőművel hozzájárulni a villamosenergia-ellátás biztonságához.   

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy meghatározza saját energiamixét, ennek alapja az egyes országok természeti adottságainak különbözősége.   

A Magyar Országgyűlés 2009-től kezdve mindegyik parlamenti ciklusban megerősítette, hogy egyetért a jelenlegi atomenergia-termelés részarányának hosszú távú fenntartásával, mert így biztosítható a magyar lakosság és ipar számára az olcsó és biztonságos villamosenergia-ellátás - áll a közleményben.

Forrás: MTI

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3182276

Jelenleg az oldalon

8
Online