Az amerikai védelmi miniszter intézkedéseket vár az elnöktől, mert az ország gyorsan tartós hátrányba kerülhet Kínához képest, a Szilícium-völgy cégei viszont ma már közel sem olyan együttműködőek, mint régen.

James Mattis amerikai védelmi miniszter azt sürgette, hogy Donald Trump minél előbb álljon elő egy nemzeti mesterséges intelligencia stratégiával és abban kiemelt szerep jusson a fegyveres erőknek. Az ok egyszerű: a Pentagon már most és nem csupán a jövőben szeretne a harctereken a technológiával operálni. A politikus leginkább attól tartott, hogy az Amerikai Egyesült Államok gyorsan és tartósan hátrányba kerülhet az olyan vetélytársaival szemben, mint Kína vagy az Európai Unió, amelyekkel később sem tud majd lépést tartani. Mattis javasolta többek között egy mesterséges intelligencia bizottság létrehozását a Fehér Ház irányításával. Egy ilyen testületnek kellene gondoskodnia arról, hogy az USA ne csupán a védelmi szektorban legyen vezető, hanem más területeken is. A technológia ugyanakkor alapvetően megváltoztathatja a hadviselést.

Az amerikai haderő már most is több tucatnyi különálló projektet futtat, az egyik keretében például a légierő 87 millió dollárt szán háborús játékokra, szimulációkra és terepen végrehajtandó tapasztalatszerzésre. A haditengerészet 13 millió dollárból akar komplex háborús játékokat és az elektronikus hadviselés elleni oktatásra szánt programokat fejleszteni. A szárazföldi haderő szintén az oktatáson javítana a szimulációk, vegyes és virtuális valóság eszközök bevezetésével, de olyan kapcsolatokkal is kisérleteznek, ahol a virtuális valóságban lévő emberek valódi emberekkel kommunikálnak. Kiváncsiak arra hogyan segíthetnek a mesterséges intelligencia-algoritmusok a célfelismerésben, a nagytömegű fémeszközök azonosításában és a háromdimenziós környezet nagyfelbontású kidolgozásában.

A tengerészgyalogság 7 millió dollárból fejleszt drónraj-rendszert, mely segítene nekik a felderítésben és a döntéshozatalban. 5 millió dollárból javítanának a robotok környezeti érzékelésén, hogy ahhoz automatikusan adaptálódni tudjanak és megváltoztassák viselkedésüket a változó taktikai szituációknak megfelelően. 4 millió dollárból fejlesztenék az önálló működést, 10 millió dollárból a mobilitást, hogy a gyalogos katonák hasznos társaivá váljanak. És ez csak egy rövidke felsorolás volt a haderőnemek által felsorolt igénylistából, melyekhez költségvetési hozzájárulást kérnek.

A Pentagon már június végén bejelentette, hogy létrehoz egy mesterséges intelligencia központot. A Joint Artificial Intelligence Center (JAIC) hosszú távon a Szilícium-völgy közvetlen konkurense lehet és többek között harci robotok kifejlesztésével foglalkozhat, valamint több tucat mesterséges intelligencia projektet gyűjthet össze. Az utóbbiak között lenne a vitatott Maven program is. A védelmi minisztérium a tervek alapján első lépésként 75 millió dollárt akar befektetni az új létesítménybe. Az első 5 év esetében pedig a beruházott összeg 1,7 milliárd dollár lenne.

A Pentagon kutatási részlege, a DARPA hagyományosan jó kapcsolatot ápol a Szilícium-völgy cégeivel, azonban az elmúlt években valami megváltozott. Az IT-közösség ugyanis nem szívesen vesz részt a katonai projektekben, például a harci robotok tervezésében és megalkotásában. A szakemberek egy része azt az álláspontot képviseli, hogy komoly különbség van egy robotautó és egy harci robot létrehozása között, mivel az utóbbiak komoly fenyegetést jelenthetnek az emberiségre nézve. Elsa Kania, a Center for a New American Security munkatársa úgy vélte, hogy egyedülálló pillanat jött el, amikor a Szilícium-völgy tehet valamit ebben a vitában.

Brendan McCord, a JAIC vezetőjelöltje úgy véli, hogy be tudja zárni a két tábor közötti szakadékot. Szerinte az új centrum segíthet erősíteni és továbbfejleszteni a fegyveres erők és az ipar, a tudomány és a szövetségesek partnerségi kapcsolatát. A szakember korábban tengeralattjárón szolgált tisztként és azt hangsúlyozta, hogy az új központ az etikai és humanitárius dolgokra is fókuszálni fog. Ráadásul szem előtt akarják tartani a mesterséges intelligencia rövid és hosszú távú biztonságát. Persze mindehhez először is tisztázni kell, hogy mit jelent az ilyen mesterséges intelligencia technológiák fejlesztése és használata. Az eddigi tervek nagyon elvontak, tudni kell, hogy milyen rendszereket akarnak engedélyezni és szeretnének-e fegyverrendszert csatlakoztatni a mesterséges intelligenciához.

Robert Work korábbi védelmi miniszterhelyettes, a Maven projekt életre hívója aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Google tiltakozása eltorzította a program reális értékelését és megzavarta a nyilvános vitát arról, hogy a katonai technológia hogyan fejlődjön. Sokan elfelejtették azt is, hogy a Maven kapcsán még nem merült fel halálos fegyverek megalkotása. Work nemrég azt mondta, hogy nyitott vitát kell folytatni a mesterséges intelligenciáról és annak lehetséges következményeit, s mindegyik oldal minden érvelését meg kell hallgatni.

Március elején derült ki, hogy a Google az amerikai védelmi minisztériumot segíti a Maven projekt keretében, mely már tavaly április óta fut. Az Algorithmic Warfare Cross-Functional Teamnek (AWCFT) is nevezett program célja az, hogy a gépi tanulás segítségével kutassa át a drónok által készített digitális fotókat és videókat, felismerje az álló- és a mozgóképeken szereplő objektumokat, például az autókat. Április elején a vállalat több mint 3000 dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amelyben a katonai fejlesztésekben való részvétel ellen tiltakoztak. A projekt ellenzőinek száma május közepére meghaladta a négyezret. Júniusban a társaság egyik illetékese arról tájékoztatta a dolgozókat, hogy a közeljövőben nem hosszabbítják meg a Google és a Pentagon közötti együttműködést a mesterséges intelligencia területén. A két fél közötti kooperációjáról szóló jelenleg hatályos szerződés kevesebb, mint tízmillió dolláros és jövőre jár le.

Forrás: sg.hu / nytimes.com

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3173620

Jelenleg az oldalon

4
Online