Richard Grenell amerikai nagykövet levélben tudatta a nagy tengeralatti gázvezetékeket építő német cégekkel: az USA szankciókkal sújthatja őket.

A Bild am Sonntag című vasárnapi lap szerint a Trump által kinevezett nagykövet nyíltan szankciókkal fenyegetőzik, mondván: az Északi Áramlat 2 gázvezeték növeli Németország és az egész Európai Unió függését Oroszországtól.

Megtorpedózhatja-e Trump az Északi Áramlat 2 gázvezetéket?

Nem akarom ezt a vezetéket, de azt sem akarom, hogy úgy látsszon: mi, amerikaiak diktálunk! Azt szeretném, ha maguk az érintettek állnának el ettől – nyilatkozta korábban meglehetősen kevéssé diplomatikusan az USA berlini nagykövete a Handelsblatt portálnak. Amely összeállítást szentelt az ügynek, mondván: ha Trump komolyan akarja, akkor megtorpedózhatja a gázvezetéket, mely kétszer annyi orosz gázt hozna Németországba, mint a korábbi vezeték. Ez nyilvánvalóan megnövelné Németország és az egész Európai Unió függőségét Oroszországtól. Csapás lenne Ukrajnának, amelyen keresztül eddig érkezett az orosz földgáz jelentős része. Varsóban egyenesen új Molotov-Ribbentrop paktumot emlegetnek. Hitler és Sztálin 1939-ben kötött megnemtámadási egyezményt egymással és szép csendben felosztották maguk között Európa keleti felét. Nem sokkal később megindultak a német és a szovjet csapatok Lengyelország ellen.

Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter ezért is oly kritikus az Északi Áramlat 2 földgáz-vezetékkel szemben. A Handelsblattnak egyenesen úgy nyilatkozott, hogy “ez a vezeték megölné Ukrajnát!” Arra gondolt, hogy Ukrajna nemcsak elveszítené egyik legfontosabb bevételi forrását, de az Északi Áramlat 2 megfosztaná a biztonsági garanciáktól is. Vagyis Putyin úgy érezheti: szabad kezet kap Ukrajna megrendszabályozására. A balti államok is hasonló érvekkel ellenzik az 1.220 kilométeres tengeralatti gázvezetéket. Az USA erre hivatkozva biztonsági kockázatot lát az egész NATO-ra, illetve az Európai Unióra nézve. Trump ezt meg is mondta, amikor Európában járt. Persze egyidejűleg mindjárt amerikai cseppfolyósított földgázt ajánlott szövetségeseinek. A lengyelek le is csaptak erre, bár tudták: drágább mint az orosz gáz. Arról nem is beszélve, hogy nagy pénzért speciális kikötőt kell építeni hozzá.

Hogy tudná Trump megtorpedózni az Északi Áramlat 2-t?

Ha a németek nem állnak le, akkor szankciókkal fenyegeti meg azokat a külföldi cégeket, melyek részt vesznek a vezeték építésében. A szankciók veszélye ilyenkor mindig fennáll – nyilatkozta mosolyogva a Handelsblattnak Richard Grenell amerikai nagykövet. Két külföldi cég lehet a célkeresztben. Az egyik az olasz Saipem, de az már elvégezte a munka nagy részét. A másik, a svájci Allseas Group viszont még csak a munkálatok elején tart. Őket telibe találhatják az amerikai szankciók. Ha ők leállnak, akkor az egész építkezés fuccsba mehet, vagy legalábbis lényeges késedelmet szenved.

Ez így nem kóser

Ez a Handelsblatt véleménye. A portál megírja: egyetért a vezetékkel kapcsolatos bírálatokkal, de ilyen amerikai beavatkozást megengedhetetlennek tart Németországban és általában Európában. Ugyanez a véleménye a külügyi államtitkárnak is. Andreas Michaelis először is emlékeztet rá: az USA 2017-ben megígérte Németországnak, hogy nem alkalmaz szankciókat az Északi Áramlat vezeték építésének a megakadályozására. Berlinben persze tudják, hogy mit érnek Trump ígéretei, ezért aktívan lobbiznak Washingtonban. A német külügyi államtitkár egyértelműen fogalmaz:

nem akarjuk, hogy Európa energiapolitikáját Washingtonban döntsék el!

Csak hát nagyon sok van még hátra az építkezésből. Trump pedig kiszámíthatatlan. Egy korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó Washingtonból arra hívta fel a figyelmet a Handelsblattban, hogy a demokraták többsége a képviselőházban korlátozhatja Trump hazai aktivitását. Lehet tehát, hogy a jövőben aktívabb lesz a diplomáciában. Katasztrofális döntése Szíriával kapcsolatban jól mutatja, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. Hiába ellenezték tábornokai és a szövetséges Izrael, Trump mégiscsak bejelentette a csapatok kivonását.

Hasonló lendülettel bejelentheti a szankciókat az Északi Áramlat 2 építkezésén résztvevő cégekkel szemben. Irán esetében a manőver sikerült. A külföldi cégek csaknem mind lemondták tervezett iráni beruházásaikat, mert féltek az amerikai szankcióktól. Az Európai Unió hiába ígért védelmet, nem tudta kivédeni a csapást. Németország persze nem Irán, de ha az USA nagykövete egyértelműen közli, hogy nem akarja az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, akkor ezt nagyon is komolyan kell venni Berlinben és Brüsszelben is. Ahol csendben abban reménykednek, hogy a kereskedelmi háború Kínával szemben leköti Trump figyelmét és inkább ott vitézkedik, mert az összeveszés Európa vezető hatalmával túl nagy ár egy kétes PR-sikerért a diplomáciában.

Forrás: globoport.hu / spiegel.de

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3814543

Jelenleg az oldalon

12
Online