Őrizetbe vette a Scotland Yard csütörtökön Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, aki hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt. Egy londoni bíróság még aznap vádat emelt ellene.

A londoni rendőrség bejelentése szerint a rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában megadott diplomáciai menedékjogot.   

A bírói testület 2012. június 29-én adott ki letartóztatási parancsot Assange ellen, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által megszabott tárgyalási időpontban.    

A svéd ügyészség Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, de a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette, és visszavonta Assange nemzetközi körözését.    

A bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt. Ezt a vádat a Westminster kerület magisztrátusi bírósága csütörtökön, Assange őrizetbe vétele után megújította.    

Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A BBC híradása szerint Assange ártatlannak vallotta magát a meghallgatásakor.   

A korábbi svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-t már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint "dickensi körülmények között", majd házi őrizetbe került.    

Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, és ennek fejében kellett volna 2012 nyarán megjelennie a londoni magisztrátusi bíróságon. Ehelyett azonban az ecuadori nagykövetségen politikai menedékjogot kért és kapott, és csütörtöki őrizetbe vételéig ott élt.   

Lenín Moreno ecuadori elnök azzal indokolta a menedékjog visszavonásáról hozott döntést, hogy Julian Assange többször megsértette a nemzetközi egyezményeket.   

Moreno hangsúlyozta, hogy Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott a brit kormánytól arra, hogy London nem adja ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné.   

A svéd körözés ügyében első fokon eljáró londoni bíróság már 2011 februárjában jóváhagyta Assange átadását Svédországnak. Assange ügyvédei ugyanakkor éppen azzal az érvvel fellebbeztek a végzés ellen, hogy Svédország kiadhatja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá. A kiszivárogtató portál alapítója az ügyvédje szerint azt tervezi, hogy harcolni fog a kiadatása ellen.    

Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.    

A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján.   

Assange mindig is tagadta a bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben a svéd hatóságok 2017 májusában meg is szüntették ellene a nyomozást. Csütörtökön azonban új eljárást követelt az Assange-t szexuális erőszakkal vádoló svéd nők egyike.   

Sajid Javid brit belügyminiszter csütörtökön, a Twitteren megjelent bejegyezésében megerősítette Assange őrizetbe vételét, és megköszönte az együttműködést az ecuadori kormánynak, a Scotland Yardnak pedig a professzionális eljárást.    

Javid hangsúlyozta, hogy senki nem állhat a törvények felett.

 

Az Assange-t szexuális erőszakkal vádoló svéd nők egyike új eljárást követel

Új eljárást követelt a Julian Assange-t szexuális erőszakkal vádoló svéd nők egyike csütörtökön, miután Londonban őrizetbe vették a WikiLeaks internetes kiszivárogtató portál alapítóját.

Elisabeth Massi Fritz ügyvédnő - névtelenségbe burkolózó ügyfele nevében - kijelentette: azon fog fáradozni, hogy az ügyészség ismét felvegye az Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt évekkel ezelőtt beszüntetett nyomozást.   

A dpa német hírügynökségnek e-mailben eljutatott közleményében a jogász azt írta, céljuk, hogy Assange-t kiadják Svédországnak, ahol lefolytathatják a büntetőeljárást.   

Ingrid Isgren svéd főügyész szerint az Assange-ügyben bekövetkezett meglepő fordulat új helyzetet teremtett, és a rendelkezésre álló információk alapján a vádhatóság még nem kommentálhatja a történteket.    

Közölte: alapvetően azonban az előzetes vizsgálatokat újra lehet indítani a feltételezett bűncselekmény elévüléséig. Adott esetben az elévülési határidő 2020 augusztus közepe.   

Időközben a svéd ügyészség közölte: beadvány érkezett hozzájuk a nyomozás újraindítását illetően, ami Eva-Marie Persson főügyész-helyettes illetékessége.   

"Most megvizsgáljuk az ügyet, annak meghatározására, hogy a továbbiakban hogyan járjunk el. Nem tudunk határidőt mondani, hogy mikor döntünk" - mondta Persson.   

Assange-t azzal vádolták, hogy 2010-ben megerőszakolt, illetve szexuálisan zaklatott két nőt Svédországban. A skandináv állam vádhatósága 2017 májusában szüntette be a nyomozást, és visszavonta Assange nemzetközi körözését, mivel nem látott lehetőséget a férfi kézre kerítésére, aki 2012-ben politikai menedékjogot kapott Ecuador londoni nagykövetségén.   

Fritz szerint Assange csütörtöki őrizetbe vétele megdöbbentette ügyfelét, mert "2012 óta erre vártunk és ebben reménykedtünk".   

Hangsúlyozta: "szexuális erőszak egyetlen áldozatának sem kellene kilenc évet várnia arra, hogy igazságot szolgáltassanak neki"   

Julian Assange-t csütörtökön vette őrizetbe a Scotland Yard, miután Ecuador visszavonta diplomáciai menedékjogát. A WikiLeaks alapítója hét évig a diplomáciai képviseleten élt.   

A Scotland Yard közleménye szerint a kiszivárogtató portál 47 éves alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították.   

Assange időközben megjelent a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt. E bírói testület 2012. június 29-én adott ki letartóztatási parancsot Assange ellen, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által megszabott tárgyalási időpontban.

 

Snowden: a sajtószabadság sötét pillanata Assange elfogása

Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus "a sajtószabadság sötét pillanatának" nevezte a Twitteren, hogy Londonban csütörtökön őrizetbe vették Julian Assange-t.

"A képek, amelyeken az ecuadori nagykövet behívja a titkosrendőrséget, hogy kirángassanak egy kiadót, aki - akár tetszik, akár nem - díjnyertes újságírói anyagokat adott ki, történelemkönyvekbe kerülnek. Assange bírálói örülhetnek, de ez a sajtószabadság sötét pillanata" - írta Snowden.   

A WikiLeaks kiszivárogtató portál ausztrál állampolgárságú alapítója, Assange hét éven át élvezte a londoni ecuadori nagykövetség menedékét.   

Edward Snowden 2013-ban hozott nyilvánosságra szigorúan titkos dokumentumokat arról, hogy az NSA tömeges adatgyűjtést folytat, és lehallgatóprogramokkal figyeli az amerikai állampolgárokat és külföldi vezetőket, köztük európai szövetséges országok politikusait is. Snowden akkor Oroszországba menekült, ami miatt erősen lehűlt Moszkva és Washington viszonya. Hazatérése és bírósági tárgyalása esetén harminc évig terjedő börtönbüntetés várna rá az 1917-es kémtörvény értelmében.   

Snowdennek Oroszország legalább 2020-ig menedéket biztosított.   

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kifejezte reményét, hogy a hatóságok maradéktalanul tiszteletben fogják tartani Assange jogait az ellene folytatott eljárás során.   

"A +demokrácia+ keze a szabadság torkát szorongatja" - írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.   

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Zaharova kijelentette, hogy Moszkva nemzetközi szervezetek elé kívánja vinni Assange őrizetbe vételének ügyét, és sürgette, hogy az újságíró szakmai szervezetek fejtsék ki álláspontjukat a "példátlan" üggyel kapcsolatban, amely szerinte csapást jelent a szólás szabadságára és az újságírók jogaira.   

Szavai szerint a letartóztatással kapcsolatban az a benyomása alakult ki, hogy Assange emberi méltóságát nyíltan és durván semmibe vették. Ő is kifejezte reményét, hogy az őrizetes jogait maradéktalanul tiszteletben fogják tartani.

 

Az Egyesült Államokban összeesküvés miatt vádat emeltek Julian Assange ellen

Az Egyesült Államokban számítógépes behatolás érdekében elkövetett összeesküvés miatt vádat emeltek Julian Assange, a WikiLeaks alapítója ellen - jelentette be közleményében az amerikai igazságügyi minisztérium.

A tárca közlése szerint a 47 éves Assange letartóztatására Londonban amerikai kérésre, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között érvényben lévő kiadatási egyezmény értelmében került sor.   

Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a WikiLeaks portál alapítóját, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat - lopott el és szivárogtatott ki. Ebben az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel működött együtt.   

Az igazságügyi minisztérium szerint Manningnek - hírszerzési elemzőként - hozzáférése volt a számítógépes rendszerhez, letöltötte a titkosított információkat, és továbbította a WikiLeakshez. Assange - állapította meg a tárca - nemcsak fogadta az információkat, hanem "aktívan bátorította Manninget további információk küldésére". Ennek alátámasztására közleményében a minisztérium idézett is egy üzenetváltást Assange és Manning között. Ebben Manning közli a WikiLeaks működtetőjével, hogy a letöltött dokumentumokkal a maga részéről befejezte az adatlopást, mire Assange azzal válaszolt, hogy tapasztalatai szerint "a kíváncsi szem soha nem lakik jól".    

Ha bűnösnek találják, Julian Assange öt évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.    

Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata nem indított eljárást a WikiLeaks ellen, mert megítélése szerint a kiszivárogtató portál tevékenysége újságírói munka volt. A sajtó- és szólásszabadságot pedig az amerikai alkotmány első kiegészítése védelmezi.   

A WikiLeaks alapítója 2012-ben kapott menedéket Ecuador londoni nagykövetségén, miután Svédország a kiadatását kérte egy nemi erőszak ügyében folytatott eljárásában. A svéd hatóságok később, 2017-ben ejtették az ügyet, mert Assange diplomáciai mentessége miatt nem adhattak ki ellene európai letartóztatási parancsot.    

Assange letartóztatása után az amerikai sajtó idézte Lenín Moreno ecuadori elnök nyilatkozatát Assange menedékjogának megvonásáról, valamint az Assange-ot védelmező orosz álláspontot is.

Forrás: MTI

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3444213

Jelenleg az oldalon

1
Online