Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette pénteken Brüsszelben: ezzel a nappal hatályos lett az Egyesült Államok azon döntése, hogy kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből (INF).

Ennek oka, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fél évvel ezelőtti figyelmeztetése ellenére Oroszország továbbra is megsérti a szerződést - tette hozzá.
   
A főtitkár sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország nem mutatott semmiféle hajlandóságot, illetve nem tett lépéseket arra, hogy visszatérjen a szerződésben rögzített kötelezettségei teljesítéséhez.
   
Oroszországnak azt a legfrissebb javaslatát, hogy Moszkvához hasonlóan Washington és a NATO is hirdessen moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésére, "minden hitelességet nélkülöző" ajánlatnak nevezte a főtitkár. Az Egyesült Államoknak vagy a NATO-nak nincs egyetlenegy robotrepülőgépe sem Európában, Oroszországnak viszont egyre több van - mondta. Ha Oroszország valóban nem akar közepes hatótávolságú atomrakétákat látni Európában, fel kell végre hagynia azzal, hogy saját maga ilyeneket telepítsen - hangsúlyozta Stoltenberg. Ezért Oroszországnak meg kellene semmisítenie a már létező ilyen rakétarendszereket - tette hozzá.   
   
A szerződés felmondásának minden következményéért Oroszországot terheli a felelősség, a szerződés minden pontját betartó Egyesült Államok döntése pedig a szövetségesek teljes támogatását élvezi - tette hozzá.
   
A szerződés csak akkor lehet eredményes, ha minden fél eleget tesz az abban foglaltaknak - emelte ki.
   
A sorozatos figyelmeztetések ellenére továbbfejlesztett és előállított orosz rakéták, a rakétarendszer titkos tesztelése, gyártása és telepítése könnyen fegyveres konfliktusokhoz vezethet, jelentős fenyegetést jelentve az euroatlanti térség biztonságra - mondta.
   
Hangsúlyozta: a NATO nem akar újabb hidegháborút, és minden eszközzel el kíván kerülni egy újabb fegyverkezési versenyt. Ennek érdekében a szövetség kiegyensúlyozott, ellenőrizhető és felelősségteljes módon reagál az orosz 9M729 rakétarendszernek a szövetséges országok biztonságára gyakorolt jelentős kockázataira. A NATO válasza kizárólag védekező jellegű, és békés célokat szolgál. A szövetség készen áll, hogy tárgyalások útján folytassa a megoldáskeresést a szerződésben foglaltak újbóli betartása érdekében:
   
"A szövetségesek elkötelezettek, ezért továbbra is fenntartják, támogatják és tovább erősítik a hatékony nemzetközi fegyverzetellenőrzés és -leszerelés érdekében kifejtett erősfeszítéseket mint az euro-atlanti biztonság kulcsfontosságú elemét" - fogalmazott.
   
A NATO - amellett, hogy továbbra is konstruktív kapcsolatra törekszik Oroszországgal - továbbra is azt várja Moszkvától, hogy tegye átláthatóvá a fegyvereinek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon térjen vissza és feleljen meg kötelezettségvállalásainak - húzta alá Stoltenberg.
   
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője, Carlos Martin Ruiz De Gordejuela a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a béke megőrzésének fontos eszközét jelentő megállapodás felmondásával Európa biztonsága kerül veszélybe. Az Európai Unió ezért továbbra is hangsúlyozza az INF-szerződésben foglaltak fontosságát.
   
Az unió reméli, hogy a megállapodásból való kilépés vagy annak felszámolása ellenére van lehetőség az egyezmény megmentésére újbóli tárgyalások útján. Az unió továbbra is elkötelezetten támogatja a felelősségteljes, átlátható fegyverzetellenőrzést, és -leszerelést az INF-szerződésben foglaltak szerint. A második világháború után elért béke megőrzése érdekében el kell kerülni egy újabb fegyverkezési verseny kialakulását - tette hozzá a bizottsági szóvivő.
   
Az Egyesült Államok február 1-jén jelentette be, hogy felmondja részvételét az INF-szerződésben, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt. Pénteken Washington hivatalosan is felmondta a szerződést, azzal indokolva döntését, hogy megítélése szerint Moszkva megsértette az abban foglaltakat.
   
Vlagyimir Putyin orosz elnök július elején írta alá a szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt.
   
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és kisebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Moszkva moratórium bevezetését javasolta Washingtonnak is a közepes hatótávolságú rakéták telepítésére

Moszkva azt javasolta Washingtonnak és a NATO-nak, hogy Oroszországhoz hasonlóan hirdessenek moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták szárazföldi telepítésére - közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában.

Rjabkov abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kilépési szándéknyilatkozata értelmében augusztus 2-án érvényét veszti a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai (INF-)szerződés.
   
Az orosz külügyminisztérium pénteken közölte, hogy a nap folyamán lejár az INF-szerződés hatálya. Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy ez Washington kezdeményezésére történik.
   
Rjabkov szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodáshoz való visszatérést "senki sem vette le a napirendről".
       
"Új tárgyalásokat nem ajánlunk az amerikaiaknak, ezt Vlagyimir Putyin elnök február 2-án világosan megmondta" - emlékeztetett a diplomata.
      
Mint mondta, Moszkva ugyanakkor azt ajánlotta, hogy Oroszországhoz hasonlóan az Egyesült Államok és a NATO többi tagországa jelentsen be ugyanolyan moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítésére. Vlagyimir Putyin korábban kijelentette, hogy amíg ilyen kategóriájú amerikai eszközök nem jelennek meg a világ valamely régiójában, addig Moszkva sem telepít ilyeneket.
   
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
       
Az Egyesült Államok 2014 óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével sértették meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.
       
Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
       
Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.
       
Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3810292

Jelenleg az oldalon

17
Online