Bejelentette vasárnap lemondását Evo Morales bolíviai elnök nem sokkal azt követően, hogy a rendőrség és a hadsereg is felszólította, hogy távozzon az államfői posztról.

Morales a múlt hónapban tartott elnökválasztás első fordulóját követően bejelentette, hogy megszerezte az újraválasztásához szükséges abszolút többséget, nincs is szükség második fordulóra.

A választás eredménye azonban vitatott, nem kizárt, hogy csalás történt, és a dél-amerikai országban halálos áldozatokat is követelő tömegtüntetések kezdődtek.

Pompeo: az amerikai kormány támogatja az új választások megtartását Bolíviában

Az amerikai kormány támogatja az új választások megtartását Bolíviában - hangoztatta vasárnap kiadott közleményében Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője.

"A bolíviai nép szabad és tisztességes választásokat érdemel" - fogalmazott az amerikai külügyminiszter, leszögezve, hogy az amerikai kormányzat teljes mértékben támogatja a bolíviai nép akaratát tükröző választásokat. Szerinte ezeknek az is a céljuk, hogy helyreállítsák a választási folyamatba vetett bizalmat.
   
Pompeo egyúttal sürgette, hogy az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) nyújtson technikai segítséget a választások lebonyolításához, és biztosítsa azt, hogy a választási bizottság valóban független legyen, és összetétele tükrözze a bolíviai társadalom széles rétegeit. A tárcavezető utalt arra is, hogy vasárnap nyilvánosságra hozott jelentésében az AÁSZ több, "zavarba ejtő" szabálytalanságot talált az október 20-án tartott bolíviai választásokon.
   
Evo Morales bolíviai államfő vasárnap jelentette be, hogy új választási bizottságot alakítva megismétlik az októberi választásokat, majd nem sokkal később - a rendőrség és a katonaság felszólítását követően - azt is bejelentette, hogy lemond az elnöki posztról.
   
Bolíviában az október 20-án tartott választások óta folyamatosak a tüntetések és a zavargások. A protestálók és az ellenzéki pártok választási csalásokra hivatkoznak. Moralest 2006-ban választották meg Bolívia elnökének. Ő az első őslakos vezetője az országnak, ahol egyébként a lakosság kétharmada szintén őslakos. A The New York Times című amerikai lap értékelése szerint az egykoron széles körben népszerű elnök egyre inkább hajlik az önkényuralmi kormányzásra.

 

Moszkva a válság alkotmányos megoldására szólítja fel a bolíviai politikai erőket

Az Evo Morales elnök lemondása nyomán kialakult bolíviai válság alkotmányos megoldására szólította fel a dél-amerikai ország politikai erőit hétfőn az orosz külügyminisztérium.

Nyilatkozatában a külügyi tárca aggodalmát fejezte ki, amiért a helyzet drámai fordulatot vett Bolíviában, "ahol az ellenzék által elindított erőszakhullám megakadályozta Evo Morales elnöki mandátumának befejezését". A dokumentum szerzői szerint az események "egy megrendezett államcsíny mintájára" alakultak.
   
A minisztérium józanságra és felelősségre intette a bolíviai politikai erőket, valamint arra, hogy keressék az alkotmányos kiutat a válságból a békesség, a nyugalom, az állami intézmények irányíthatóságának helyreállítása, az állampolgárok jogainak biztosítása, valamint az ország társadalmi és gazdasági fejlődése érdekében.
  
A több hete tartó zavargások nyomán Morales vasárnap este bejelentette lemondását, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította őt fel. Leköszönését megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksolások körülményeit vizsgálva, s az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is.
   
Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales negyedszer is indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője.
   
Morales lemondásra kényszerítését több baloldali vezetésű latin-amerikai ország is puccsnak minősítette. Mexikó vezetése menedéket ajánlott fel a volt elnöknek.
   
Az amerikai kormány vasárnap támogatásáról biztosította az új választások kiírását.

Forrás: hirado.hu / MTI

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3925569

Jelenleg az oldalon

6
Online