A koronavírus-járvány megfékezésére tett erőfeszítések mindenképpen recesszióba taszítják a német gazdaságot, annak mértéke azonban a fertőzés lefutásától függ - jelzi a müncheni ifo gazdaságkutató intézet az MTI-hez eljuttatott csütörtöki prognózisában.

Sajtóértesülés szerint a szövetségi kormány újabb válságkezelő eszközt, ez 40 milliárd (14,4 ezer milliárd forint) eurós alapot hoz létre az egyéni vállalkozók és kisvállalkozások támogatására.

Az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) szerint egyelőre még nagy bizonytalanság övezi, mekkora lehet a gazdasági visszaesés mértéke a koronavírus-járvány miatt, ezért több forgatókönyvet állítanak fel a lehetséges kimenetelekre.   

Clemens Fuest, az ifo elnökének tájékoztatása szerint az optimista forgatókönyv alapján a GDP-csökkenés 1,5 százalékos lehet az idén Németországban, ez azonban az ipari termelésnek csak csekély mértékű csökkenését feltételezi. A pesszimistább forgatókönyv viszont az ipari termelés nagyobb visszaesésével számolva már 6 százalékos GDP-csökkenést helyez kilátásba az idei évre.   

Az ifo legutóbb, tavaly decemberben összeállított gazdasági prognózisában még 1,1 százalékos GDP-növekedéssel számolt 2020-ra- "A bizonytalanság fokozódásával és a negatív tényezők megszaporodásával egyre nehezebb feladat megbecsülni a megrendelés-lemondások és üzembezárások gazdasági hatását" mondta Fuest, hozzátéve, hogy a végeredmény elsősorban az életbe léptetett járványmegelőzési intézkedésektől, sőt más országok gazdaságvédelmi intézkedéseitől függ.    

Ezért is fontos, hogy az EU, a német kormány és az Európai Központi Bank egyaránt célzott ellenintézkedéseket léptessen életbe - mondta. Fuest emellett kulcsfontosságúnak tartja a vesztegzárak kiterjedését és időtartamát a járványügyi intézkedések veszélyeztetése nélkül minimalizáló stratégia kidolgozását.    

Az ifo prognózisosztályának vezetője Timo Wollmershäuser hangsúlyozta, hogy nincs történelmi példa, amit alapul lehetne venni a krízis lefolyásának modellezéséhez. Emellett gazdasági mutatóból is kevés alkalmas áll rendelkezésre a járványok gazdasági következményeinek  elemzéséhez. A jelenlegi legfrissebb makrogazdasági mutatók is még a viszonylag kedvező februári helyzetet tükrözik. "Az ifo előzetes márciusi hangulatindexének példátlan mértékű eséséből azonban a második negyedévben a gazdasági teljesítmény minden korábbinál nagyobb csökkenésére lehet következtetni" - mondta.   

Az ifo közleményében Clemens Fuest hangsúlyozta a fontosságát annak, hogy a politikai döntéshozók célzott és hathatós intézkedésekkel lépjenek fel a termelésleállások által okozott veszteségek mérséklése érdekében. Javaslata szerint néhány hónapos időtartamra fel kellene függeszteni a kis- és középvállalatok, valamint az egyéni vállalkozók adófizetési kötelezettségeit. "Sürgősen a segítségére kell sietni a jövedelmüket elveszítő alkalmazottaknak és egyéni vállalkozóknak" - figyelmeztetett. "Likviditási támogatással és állami garancia nyújtásával egy egész csődhullámot lehetne megelőzni. Ennek érdekében átmenetileg enyhíteni kellene a csődtörvényen is" - fogalmazott.   

"Abban az esetben, ha a bankokat eszközveszteség éri nem teljesítő hitelek miatt, a tőkemegfelelési előírások miatt más hitelek behajtására kényszerülhetnek, ami csak tovább súlyosbítaná a helyzetet" - mutatott rá, hozzátéve, hogy "a bankfelügyeletnek ezért átmenetileg szélesebb mozgásteret kellene biztosítania a bankoknak".   

Clemens Fuest felhívta emellett a figyelmet arra is, hogy az euróövezetben veszélybe kerülhet a költségvetési kiadások finanszírozása, ami a magasan eladósodott euróövezeti tagországokkal szemben megrendítheti a befektetői bizalmat. Ezért az euróövezeti tagországoknak és az Európai Központi Banknak is egyértelmű jelzéseket kell adnia arra vonatkozóan, hogy a szorult finanszírozási helyzetbe kerülő tagországok rendszerszintű támogatást kapnak és államcsődre így nem kerülhet sor.    

 Ugyancsak csütörtökön a Der Spiegel című hírmagazin a hírportálján azt jelentette, hogy a szövetségi kormány egy 40 milliárd eurós alapot állít fel a válságot megszenvedő egyéni vállalkozóknak és a legfeljebb tíz embert foglalkoztató kisvállalkozásoknak. Azonnali, vissza nem térítendő támogatásokra 10 milliárd eurót szánnak, 30 milliárd euró hitelként állna rendelkezésre. Az úgynevezett szolidaritási alap miatt módosítani kell majd a szövetségi költségvetést.   

A döntés azt is jelenti, hogy a berlini vezetés szakít az államháztartás 2015-ben elért egyensúlyának megtartására törekvő költségvetési politikával, és mindent bevet a járvány hatásainak ellensúlyozására.   

A segítséget a lehető leggyorsabban és a legkevesebb bürokráciával juttatják el a jelentkezőknek, és később vizsgálják, hogy valóban rászorulnak-e. Amennyiben az utólagos vizsgálat nem mutat ki rászorultságot, a vissza nem térítendő támogatást átalakítják hitellé, hogy a közpénz visszajusson a közös kasszába.   

A kormány még a múlt héten bejelentette, hogy az 500 milliárd euró megmozgatására képes állami fejlesztési bank (KfW) felső összeghatár nélküli hitelprogramot és garancia-vállalalási programot indít. A kieső bér egy részének közpénzből finanszírozott pótlására épülő rövidített munkaidő intézményének kiterjesztésével, és az adófizetési kötelezettségek teljesítésének halasztásával is segítik a bajba került vállalkozásokat.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen4127346

Jelenleg az oldalon

3
Online