http://komlomedia.hu/9-kulfold/1304-titkos-hitellel-tartja-eletben-az-ekb-a-gorog-bankszektort#sigProIde3c6d370a1
Hivatalosan ugyan nem jelentették be, és a kondíciók sem ismeretesek, az Európai Központi Bank mintegy 100 milliárd eurónyi szükséghitellel tartja ma életben a görög központi bankon keresztül a görög bankrendszert - írja a Financial Times. A görög bankoknak történő likviditásnyújtásról titokban döntött az EKB.
A görög bankszektor megmentésére egy Írországban már ismert megoldáshoz folyamadott az EKB a közelmúltban: a normál likviditásnyújtáson túl a görög jegybankon keresztül ún. szükséglikviditási segítséget (ELA) nyújt a görög bankszektor számára. A brit üzleti lap szerint ezzel a segítséggel végleg az EKB kezébe került a megcsappant betétállományú, görög bankszektor, és rajta keresztül egész Görögország sorsa.
Az ELA-t titkok egész sora övezi, az EKB ugyanis nem tesz közzé adatokat róla. A belga központi bank elnöke, Luc Coene korábban erről azt mondta, ha közzétennék a szükséghelyzetre vonatkozó információkat, csak súlyosbítanák a bajt. A jegybank pénzügyi jelentéséből azonban április 24-én annyi kiderült, hogy hirtelen 121 milliárd dollárral nőtt az "egyéb követelések az eurózóna hitelintézeteivel szemben" mérlegtétel az EKB eszközei között, ami az ELA-ra utalhat.
A Barclays elemzői szerint Görögország jelenleg 96 milliárd eurónyi ELA-forrást használ, Írország 41 milliárd eurót, Ciprus 4 milliárdot, a teljes ELA-állomány pedig meghaladta mára a 140 milliárd eurót. Az 500 millió euró feletti ELA-források odaítéléséhez egyébként az inflációs hatások mérséklése érdekében a jegybank 23 tagú kormányzótanácsának jóváhagyása szükséges, és megakadályozható a segítségnyújtás, amennyiben a tanács kétharmada ellenzi a program alkalmazását.
Az ELA sajátossága, hogy nem közvetlenül a bankoknak, hanem a jegybankoknak nyújtja az EKB, így a segítségnyújtás megtagadása vagy felfüggesztése nem egyes bankokat, hanem egész országokat fenyegethet, az EKB kezébe helyezve egész országok sorsát. Nincs elméleti felső határa a programnak, kamata nem ismert, és azt sem tudni, milyen fedezetet kér cserébe hozzá a jegybank. Bár átmenetei segítségről van szó, Írország esetéből tudható, hogy futamideje meghosszabbítható.
A múlt héten négy görög banktól tagadta meg az EKB a normál likviditásnyújtás ezek szolvenciaproblémái (gyakorlatilag negatív tőkéje) miatt. E bankokat most az ELA tarthatja a felszínen. A szükséghitel beszüntetése a jelenlegi helyzetben Görögország eurózóna-tagságának végét jelentené.
Forrás: portfolio.hu