A kongresszusi meghallgatáson a tábornokok arról beszéltek, hogy ők hagytak volna még amerikai csapatokat Afganisztánban, noha Joe Biden augusztusi interjújában ennek az ellenkezőjét állította.

Az afganisztáni kudarcról kérdezték a szenátusban a háborús erőfeszítések vezetőit, így többek között Lloyd Austin hadügyminisztert, Mark Milley-t a vezérkari főnökök tanácsának elnökét és Frank McKenzie-t a központi parancsnokságtól – írja a Reuters.

A katonai vezetők egymásnak és Joe Biden korábbi megszólalásainak is ellentmondó vallomásokat tettek. Austin szerint a gyors összeomlás mindenkit meglepett, különösen az amerikaiak által kiképzett afgán hadsereg tehetetlensége.

Milley és McKenzie arról beszéltek, hogy ők azt javasolták az elnöknek, hogy legalább 2500 amerikai katona – amennyi Biden beiktatásakor az országban volt – maradjon Afganisztánban. Biden egy augusztusi interjú során tagadta, hogy emlékei szerint erre vonatkozó tanácsot kapott volna.

A republikánus Joni Ernst szerint Biden döntése, hogy betartja a Trump által kötött, feltétel nélküli amerikai kivonulásról szóló megállapodást az amerikai erőfeszítések feláldozása volt, egy olyasvalamiért, amiről az elnök azt gondolta, egy olcsó politikai győzelem lesz. Ez a számítása Bidennek nyilvánvalóan nem jött be, az elnökkel elégedett szavazók száma a fiaskó óta zuhanórepülésbe kezdett.

A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának vezető republikánus tagja, James Inhofe az eseményeket az elnök által kreált horrorként írta le. John Psaki, a Fehér Ház szóvivője szerint az elnök többféle nézőpontot képviselő tanácsokat kapott tábornokaitól, melynek eredményeként arra jutott, hogy a maradás a harcok fellángolásához vezetne.

Milley ugyanakkor arról beszélt, hogy már 2020 vége óta a katonai vezetők többször is figyelmeztették a Fehér Házat, hogy a gyors, feltétel nélküli kivonulás a tálib hatalomátvétel az afgán kormány összeomlását előzheti meg. Az egy évvel ezelőtti helyzetértékeléséhez a tábornok a későbbiekben is ragaszkodott.

Tom Cotton republikánus szenátor megkérdezte Milley-t, hogy akkor miért nem mondott le, amire a tábornok azt válaszolta, hogy az elnöknek nem kell egyetértenie a katonák tanácsaival, ugyanakkor a katonák sem dönthetnek önállóan arról, hogy milyen parancsokat hajtanak végre és milyeneket nem. Noha a katonai vezetők azt nem feltétlenül tudták megmondani hogy a háborús erőfeszítések hol csúsztak félre, a Milley szerint fontos stratégiai tanulságokat sikerült levonni a konfliktusból.

A republikánusok igyekeztek a 20 éves háború összes hibáját a Biden-kormány nyakába varrni, amivel szemben a demokrata Elizabeth Warren szólalt fel, aki szerint képtelenség, hogy 20 évig minden jól menjen és aztán pár hónap alatt változzon meg a helyzet. A hadügyminiszter az amerikai katonák által végrehajtott, 124 ezer embert kimenekítő erőfeszítés dicséretével kívánt szépíteni a helyzeten, amiről Milley is elismerte, hogy siker volt, ám mint mondta, maga a kivonulás viszont stratégiai kudarc volt, mely a Talibán kezére adta az országot. A tábornok szerint az iszlamista szervezet nem szakított az al-Kaidával sem, így akár egy éven belül támadás érheti az Egyesült Államokat.

Austin védelmébe vette a terroristák elleni fellépést drónok segítségével, annak ellenére, hogy a múlt hónapban az egyik ilyen támadás 10 polgári áldozatot követelt, mondván az ilyen akciókat támogató források számos helyről érkeznek, melyek nem feltétlenül igénylik az amerikai katonai jelenlétet.

Forrás: vg.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 58 435 617 megtekintés

Videó: 34 613 294 megtekintés

Látogatók

Összesen5645102

Jelenleg az oldalon

6
Online

Interreg CE1013 REFREsh